Kezdőoldal » Elektronikus eszközök » Egyéb kérdések » A gázcső bekötése az EPH-ba...

A gázcső bekötése az EPH-ba miért nem veszélyes?

Figyelt kérdés

Sziasztok!


A gázcső bekötése az EPH-ba miért nem veszélyes?


Az EPH és a PE eddig is galvanikus kapcsolatban, tehát megegyező potenciálon voltak. De ha jól tudom újabban már védőösszekötő-vezető van, tehát ugyanaz a vezető tölti be a védővezető és az EPH szerepét is. Magyarán, ha egy kiselosztóban közös sínre csatlakozik a gázcső EPH bekötése és mondjuk egy C fokozatú túlfeszültségleveztő is, az miért nem rejt magában veszélyeket? Tételezzük fel, hogy a gázvezeték még teljes egészében fém és megvannak a szükséges átkötések is, tehát földpotenciálon van. Hiába van az említett sín a földelőszondával is összekötve, ha Kirchoff csomóponti törvénye alapján egy a védővezetőn kialakuló esetleges hibaáram, vagy túlfeszültség tüske a gázcsövön is folyna a föld felé. Éghető anyagot szállító cső viszont nem használható védővezetőként. Nekem ez a két dolog nem fér össze. Nyilván valamivel nem vagyok tisztában. De mivel?



#túlfeszültség #gázcső #védővezető #védőösszekötő-vezető
2019. szept. 22. 06:59
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
0%
A gazcso a legtöbb helyen sőt modern rendszerekben műanyag. Fent a fold felett megy at réz vagy vas csőre. A műanyag kevésbé vezető mint a foldeloszonda.
2019. szept. 22. 07:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 anonim ***** válasza:

"Nyilván valamivel nem vagyok tisztában. De mivel?"

Azzal, hogy te kötöd földpotenciálra a gázcsövet.

Attól, hogy a védővezetőn máshol keletkezett hiba miatt hibaáram folyik, az a gázcsövet nem érinti, hiszen rajta nem lesz hova folyjon a hibaáram.

"Éghető anyagot szállító cső viszont nem használható védővezetőként."

Ebben az esetben nincs is ilyenről szó.

A védővezető a védett testet köti össze a talajpotenciált biztosító műszaki megoldások megfelelő pontjával. Tehát amíg csak és kizárólag a gázcsőre korlátozódik a kérdés, ilyen esetben az védett testként funkcionál, attól függetlenül hogy hosszú és vezetőképes.

2019. szept. 22. 09:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 Szirty ***** válasza:
43%

"Attól, hogy a védővezetőn máshol keletkezett hiba miatt hibaáram folyik, az a gázcsövet nem érinti, hiszen rajta nem lesz hova folyjon a hibaáram."


Ez csak abban az esetben igaz ha a cső galvanikusan csak egyetlen egy helyen csatlakozik a földpotenciálhoz ami a gyakorlatban szinte soha nem jön össze.

2019. szept. 22. 09:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 anonim ***** válasza:
62%

"Éghető anyagot szállító cső viszont nem használható védővezetőként."

Ezért (is) létesítesz rajta átkötéseket, ahol nem folytonos a csővezeték (ha nincs potenciálkülömbség, nincs probléma).

2019. szept. 22. 10:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 A kérdező kommentje:

Biztos, hogy én kötöm földpotenciálra? Én gázcsövekkel kapcsolatos írásokban sehol sem látom, hogy tiltott lenne a földbe acélcsövet fektetni, sőt külön ki is térnek arra, hogy milyen paramétereknek kell megfeleljen a földbe fektetett acélcső. Továbbá nem úgy emlékszem, hogy itt anno '92-ben polietilén, vagy egyéb műanyag csövet fektettek volna és a környéken körülnézve sem úgy látszik, hogy PE-vel álltak volna fel.

De ha mégis műanyag lenne a föld alatt, abban az esetben is földpotenciálra kerülhet a már acél csőszakasz, pl. valamilyen földelt tárgyhoz rögzítés, vagy akár tereprendezés miatt megváltozott talajszint útján és ezesetben hiába kisebb az ellenállás a földelőszonda felé, valamekkora áram a gázcsövön keresztül is folyni fog a föld felé.

2019. szept. 22. 19:35
 6/15 anonim ***** válasza:
74%

Olvasni azért itt furcsa dolgokat.

"De ha jól tudom újabban már védőösszekötő-vezető van, tehát ugyanaz a vezető tölti be a védővezető és az EPH szerepét is."

De nem.

Védővezető a gyűjtőnév.

Védőösszekötő-vezető az EPH vezető újmagyarul (olyan védővezető, amelyet védő egyenpotenciálú összekötésre használnak)

Védőföldelő-vezető az, amit régebben védővezetőnek hívtunk (olyan védővezető, ami védőföldelés céljából használt).

Az megint más, hogy a régi értelemben vett védővezető egyes szakaszai felhasználhatóak EPH vezetnek.

" Kirchoff csomóponti törvénye alapján"

Csak a pontosság kedvéért, nem a csomóponti törvény miatt folyik ,amiatt sose kell, hogy folyjon, de ha folyik (mert van áramút), akkor érvényes a csomóponti törvény.

"a védővezetőn kialakuló esetleges hibaáram, vagy túlfeszültség tüske a gázcsövön is folyna"

Nos igen, itt csak az IS szót nem vetted figyelembe, pedig te írtad le. Van a hibaáramnak megfelelőnek ítélt, mondhatni hivatalos útja, és ez elegendő a lelki nyugalomhoz.

2019. szept. 24. 16:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/15 A kérdező kommentje:

"De ha jól tudom újabban már védőösszekötő-vezető van, tehát ugyanaz a vezető tölti be a védővezető és az EPH szerepét is."

"Az megint más, hogy a régi értelemben vett védővezető egyes szakaszai felhasználhatóak EPH vezetnek."


Miért más? Ez a kettő nem pont ugyanazt jelenti? Értem én, hogy szabványosan védőösszekötő-vezetőnek kell hívni azt a Z-S vezetéket, ami EPH funkciót lát el, és védőföldelő-vezetőnek azt, ami pedig védőföldelést. Ez a része a kérdés szempontjából lényegtelen. Az a lényeg, hogy a két feladatot egy közös vezetékhálózat látja el, adott esetben ugyanarról a sínről ágaznak le és vannak vezetékszakaszok, melyeken az EPH és a védőföldelési "funkció" is osztozik, tehát galvanikus kapcsolatban vannak egymással. Az eredeti kérdésemben csak ezért szerepelt ez leírva.


Mit nem vettem azon figyelembe? Az IS azt jelenti, hogy folyik a föld felé a védőösszekötő-vezető közvetítésével a földelőszondán is, meg a föld felé a GÁZCSÖVÖN IS. Attól, hogy a hibaáramnak van hivatalos útja, még a GÁZCSÖVÖN IS folyni fog a föld felé. Vagy nem? Mert feljebb mindenki meg volt győződve arról, hogy a gázcső addig nincs földpotenciálon, amíg én rá nem kötöm. De ha ahogy én látom (illetve a PE felállásokat nem látom) földpotenciálon van az, mivel a talajban is acél a cső (nyilván nem mindenhol), akkor alkalmazható rá a csomóponti törvény, vagy sem? Tehát a rácsatlakozó védőösszekötő-vezetőn keresztül folyik rajta keresztül is hibaáram a föld felé, vagy sem? Ha folyik a gázcsövön is hibaáram, akkor az miért nem baj? Miért megnyugtató és kevésbé veszélyes az, ha van a hibaáramnak hivatalos útja, de attól függetlenül Kirchoff csomóponti törvénye által leírt módon (ebbe a megfogalmazásba is bele lehet még kötni?) azért a GÁZCSÖVÖN IS folyik?

2019. szept. 26. 08:26
 8/15 anonim ***** válasza:

"vannak vezetékszakaszok, melyeken az EPH és a védőföldelési "funkció" is osztozik"

De a gázcső bekötés nem ilyen.

Az épületbe becsatlakozó közművek bekötését átlag háznál hatossal kell csinálni, olyan vastag meg gyakorlatilag áramütés elleni védelmet biztosító vezetőként nincs.

Ami kiegészítő EPH-t kell csinálni, annál van az, hogy az oda menő védővezető biztosítja az EPH "hivatalos" földpotenciálját. Is.

Na persze, ha társasházról beszélsz, az más (ott elvileg elképzelhető lenne, hogy egy vastag kábel megy a pincében ugyanazon a nyomvonalon, mint a közműbekötő EPH menne), bár akkor hogyan kerül a földszonda az elosztó sínjére.

2019. szept. 26. 14:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 A kérdező kommentje:

Oké, engedjük el a közös vezető mítoszát! Tételezzük fel azonban a következő eseteket:

TN-C-S. A PEN szétválasztási helyén van ugye a PE sín. Erre csatlakozik a földelőszonda, a lakáselosztó felé menő védőföldelő-vezető(k), és a védőösszekötő-vezető(k). Túlfeszültségtüske érkezik az egyik fázisvezetőn, melyet a túlfeszültséglevezető a védőföldelő-vezetőre, vagy közvetlenül az említett PE sínre irányít (attól függően, hogy hol helyezkedik el). A lényeg tehát, hogy túlfeszültségtüske, (vagy pl. testzárlat miatti hibaáram) jelenik meg azon a PE sínen, melyre az EPH (védőösszekötő-vezető) közvetítésével a gázcső is csatlakozik. A gázcső földbe fektetett szakasza is acél, tehát önmagában is földpotenciálon van. A PE sínre "érkezett" áram tehát két irányba FOG továbbfolyni: a földelőszonda felé IS, és a gázcső felé is, hiszen mindkettő a föld felé "biztosít számára utat". A két irányba továbbfolyó áramok erőssége a földszondás és a gázcsöves szakasz ellenállásainak függvényében oszlik meg. Mivel a gázcső ellenállása bár nagyobb, mint a földszondáé, de nem végtelen nagy, ezért rajta keresztül is fog hibaáram folyni a föld felé. Vagy nem? Ha igen, az miért nem baj? Ha nem, miért nem?


Másik példa:

A PEN szétválasztási ponttól elindul egy legalább 6mm2-es keresztmetszetű vezető (fenti megfogalmazás szerint ez védőösszekötő-vezetőnek minősülhet, de igazából tökmindegy épp minek tituláljuk) a lakáselosztó felé. Ott egy sínre érkezik, melyre csatlakoznak a lakás áramellátását biztosító áramkörök védőföldelő-vezetői (tehát rajtuk keresztül a D-típusú túlfeszülséglevezetők), a lakáselosztóba helyezett C-típusú túlfeszültséglevezető és a lakáselosztó mellett lévő cirkóba futó csövek (fűtővíz, gáz) védőösszekötő vezetői. Ezesetben is egy esetleges hibaáram kétféle útvonalon fog továbbfolyni: a földpotenciálon lévő gázcső felé, és vissza a PE sín irányába a földelőszonda felé. Vagy nem?


(Szóelemzésektől, és egyéb szőrszálhasogatásoktól kérem nagyvonalúan tekintsünk most el! Köszönöm!)

2019. szept. 26. 20:46
 10/15 anonim ***** válasza:

"A gázcső földbe fektetett szakasza is acél,"

Ha a földben fém cső van, akkor a szabvány szerint szigetelőt kell beépíteni.

Ha meg műanyag a cső, akkor természetesen nincs szükség ilyesmire.

Tehát nem kell ilyentől tartanod egy szabványos rendszer esetén.

[link]

[link]

2019. szept. 26. 22:38
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!