Egy Li-Ion aksi bms modulnál mit jelent hogy same vagy different a töltés ?

Az egyiknél a terhelés a töltővel van párhuzamosan, a másiknál egy külön kimenetre van kötve a terhelés.

Nem hiszem el hogy nem látni a rajzon, teljesen egyértelmű.

Ha nem az, akkor neked nem kell ilyet rendelni.

Ahogy a rajz is mutatja, van egy külön pont a töltőáram bevitelére.

Legtöbb ilyen védőpanelnél a töltőáram és a terhelőáram ugyanazon pontokra csatlakozik.

Mivel azonban a biztonsági lekapcsolást végző MOSFET-ek csak egy irányban tűrik a feszültséget (másik irányban még belső integrált dióda is védi ez ellen, azaz másik irányban átvezet), ezért legalább 1 db MOSFET szükséges bemenő, 1 db kimenő irányban.

Ennek sajnos van annyi kellemetlensége, hogy így egyszerre mindkettőn átfolyik az áram, mindkettőn esik egy kis feszültség és melegednek is, veszteség keletkezik.

Nagyobb terhelésnél pedig párhuzamosítódnak, többszöröződnek értelemszerűen.

Tehát a példában 5 db töltés, 5 db terhelés irányban képes megszakítani az áramkört.

Itt viszont kiképeztek egy külön pontot a töltőáram bevitelére, így az egyik 5-ös csoport megkerülhető. Azaz így csak 5 db paralel MOSFET terhelődik töltés, másik 5 csak terhelés irányban, illetve képez ezáltal kevesebb veszteséget.

Kézenfekvő, hogy melyik a jobb megoldás, nagy terhelés esetén.

Amellett az adatok is kiválóan szemléltetik, a védelmek mindig 4,25 V felett kapcsolnak le.

Ugyanakkor a töltőnek 4,2 V-ig szabad tölteni.

Tehát a védelem a töltő meghibásodása esetén léphet életbe, második biztonsági lépcsőként, vagy soros celláknál az egyenlőtlenség miatti eltolódások esetén.

Ráadásul a védőpanel képtelen előállítani a szükséges CC/CV töltési karakterisztikát, így töltésre totálisan alkalmatlan:

[link]

Illetve rosszul írtam, a te panelodnál a töltési pont mindkét esetben ugyanaz (azaz a szokványos módon 1-1 soros tag beiktatódik), csak a terhelés részére képeztek ki egy külön bekötési pontot, amivel terhelés irányában kerülhető ki egy soros tag (5 paralel MOSFET).

De ez nyilván így jó, hiszen a töltőáram nem olyan vészes általában, a terhelés "problémás".

Privátra itt válaszolok, hiszen a téveszmék is nyilvánosan terjednek, ezek közül a legdurvább, amikor a BMS-t hiszik töltőnek, terjesztik a Youtube-on is stb.

Tehát tölteni lehet egy laptoptöltővel is, plusz kötelezően egy szabályzómodul beiktatásával, amit tegnap is linkeltem:

[link]

De ha te Babettára akarod építeni az akkut, azon egy söntszabályzó állítja be a töltési feszültséget, ami a generátorra ráterhelve fűti el a fölös teljesítményt.

Ennek elvileg az lenne a korrekt megoldása, hogy építeni a gyári helyett egy másik söntszabályzót, ami 12,6 V fölé soha nem engedi a feszültséget, hiszen a gyári ennek a követelménynek nem felel meg.

Ha ez nem megy, akkor a gyári marad, plusz pótmegoldásként ilyen DC-konverter is kellene, akár nagyobb töltőárammal is, az akkutól / igénytől függően.

Vagyis laptoptáp, akkor már fogalmazzunk pontosabban, csak megzavart a kérdésben használt szó is.

A laptoptáp nem tartalmaz töltésszabályzót (az a laptopban van), ezért is kell hozzá külön szabályzó.

Mivel ez egy nyilvános fórum, mindenki okulására, mi lenne ha nyilvánosan tennéd fel a kérdést? Szervizmérnök Úr pedig lenne olyan jó megtenni azt a barátságot a többiekkel, hogy erre sem privátban válaszol...

Amúgy tele a hócipőm az ilyen "akkuvédővel" egybeépített USB-s töltőpanelekkel is. A töltőáramot még korrektül szabályozzák, DE a lekapcsolást 2,45V környékén teszik meg, nem 2,8-2,9V körül. Mind ilyen, bárhonnan származik is. Imádom, amikor erre alkalmatlan szemmel és pákával kell a figyelő IC elé betenni még egy soros diüdát, hogy alkalmas legyen a céljára.