Konkrétan mire jó a fi relé?

Az nem kérdés. Persze, a 30 mA vagy annál kisebb névleges hibaáramúakról beszélve. A nagyobbak csak háromnegyedannyira érik meg.

Érdemes magyarázni?

Az előttem levők leírták, de a lényege, hogy a fázison befolyó áram és a nullán visszafolyó árama ugyan akkora, tehát nincs szivárgóáram. Az átlagos lakossági felhasználású firelék (vagy másnéven, ÁVK, ÉV relé stb) 30mA hibaáramot engednek maximum. Ha pl valami testzárlatos lesz vagy bedugod az ollót a konektorba és azt megfogod, (Pechedre persze a fázist találod el) akkor leold. Így akár az életedet is megmentheti.

De! Ha egyszerre fogod meg a nullát és a fázist is, akkor nem bizto hogy lekapcsol. Főleg ha szigetelt dolgon álsz (pl jófajta gumis papucs). Ugyanis ekkor a parazitakapacitás, ami a tested és a föld között van, lecsökken.

De ha az ollóval rövidre zárod a konektort, nem az ÁVK, hanem a kismegszakító fog lekapcsolni a zárlatra.

Az ÁVK utólagos beépítése minden lakásba ajánlott, újrahúzáskor vagy új építésnél kötelező. (Csak úgy mint ha egy új gázkazánt akarnál felrakatni)

Megéri. Arra jó, ha egyszerűen próbálom magyarázni egyfázisú rendszerrel, hogy a fázis ás a nulla is átmegy a relén, és azt figyeli, hogy az összegük közel nulla legyen. (30mA-nél ennyi a megengedett eltérés)

Magyarul ami az egyiken kifolyik, a másikon vissza kell folynia. Ennek a feltétele, hogy a védőföld külön menjen, és ne a nullából legyen elágaztatva. Legalábbis ez a fi relé utáni részen tilos.

Ami még nagyon megéri, de drága és nem elterjedt, az az ard-védelem. Legalábbis így emlegették fejtágítón. Állítólag a szikrázó kontaktot veszi észre és leold. Az mondták mikrokontroller elemzi ki a mért adatokat, és ezt meg tudja különböztetni mondjuk egy villanymotor szikrázó keféjétől.

Az ára mondjuk horror, több 100 eur.

#8

Az engem is érdekelne, hogy az ARD, hogyan különbözteti meg az ívet, a kefeszikrázástól, a kapcsoló/relé nyitás vagy zárás szikrázásától. Esetleg ívlámpa?