A nagyon egyszerű, balkáni pillanatforrasztóknál mi oldotta meg az áramkorlátozást? Mi védte ki azt, hogy egyes ilyen kábelforrasztóknál tényleg egy centis rézdrótdarabot tekert be az ember, mégse vágta le a ház főbizrosítékát?
Vagy valójában pont hogy gond volt ezzel az egyszerű háztartásokban?
Fotóról láttam ilyen balkáni forrasztót, a háza külsőleg arra utal, hogy a nagy része egy trafó lehetett. Nade ha annak a szekunderét zárlatosítjuk, azzal a trafó tekercselése is el fog füstölni, aztán meg ugyanúgy leveri a biztosítékot.
🤷🏻♂️
Vagy ez a centis rézdrót a pillanatforrasztóba csak egy olyan vicclegenda volt, mint a "bakelit" hanglemez?





„Szekunder rövidzár esetén a felvett áramot korlátozza a primer ellenállása és a vasmag is.”
Pontosabban a szekunder tekercs primer oldalra áttranszformált ellenállása és szórt reaktanciája + a primer tekercs ellenállása és szórt reaktanciája. Bár ilyen kis transzformátoroknál a tekercsek szórt reaktancia az ellenállásukhoz képest gyakorlatilag elhanyagolható.





Pontosabban a szekunder...
Normális ember az előbb elhangzottak alapján felmérte volna, hogy ez a bakafántoskodó duma felesleges ide.





12
Szerinted a szekunder tekercs rövidrezárásakor a primer oldalon felvett zárlati áram értéke csak a primer tekercs ellenállásától függ, a szekunder tekercs ellenállása nem számít?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!