Sajnos akármennyire próbálom, nem tudom megérteni a feszültség-áramerősség-ellenállás kombó lényegét. Hogy próbáljam meg?

Hát ha bőségesen utánanéztél és még mindig ennyire nem érted akkor talán más érdeklődési kör után kellene nézned!

Egy régi könyvben volt egy ábra amivel talán könnyen meg lehet érteni.

Van két edény, egyikből a másikba nem megy át a víz ha ugyanazon a szinten vannak.

Ha az egyik edényt magasabbra emeljük akkor viszont a víz lefolyik a másikba.

A magasság amire felemeljük az edényt az a feszültség.

A víz áramlása pedig az áram.

Vagyis áramlás csak akkor van, csak akkor folyik áram ha van feszültség.

Áram csak akkor folyik ha két pont között van potenciál különgség, azaz feszültség.

Ha a lefolyó vízzel munkát végeztetünk az az ellenállás.

elektromosan töltött részecskék "áramlanak a vezetékben, Hogy miért van bennük áram? Mert az elektromos müvek "beleteszi" :) Az erömüvekben meghajtanak egy generátort(agregátort) ami feltöltia részecskéket elektromos árammal, és az megy hozzád a vezetéken.

Az ellenállás az az amit az anyag amiben halad az áram egy része, ugymond elakad, elhazsnálodik, és csak a maradék áram megy tovább.

A feszültség az tulajdonképpen az áramlás mértékegysége, azt jelzi milyen sok áram halad a vezetékben egy adott időn belül.

Az elektromos áram vagy villanymotort hajt, vagy hőt termel valamilyen anyag ellenállást kihazsnálva, pl a hősúgárzó izzószála felizzik nagyon magas hömérséklet hatására mikor áram megy rajta keresztül.

Hááát ezt most igy nagyon parasztosan írtam le:)

"az elektromos müvek "beleteszi""

Húúúbazdmeg!

Pedig ezek nem nehéz kérdések.

Az áram elektromosan töltött részecskék rendezett vándorlása. A vezető anyagokban könnyen leváló, szabad elektronok vannak, a szigetelőkben nincsenek ilyenek.

Ezek a részecskék akkor haladnak a vezetékben, amikor két pont között potenciálkülönbség lép fel, és zárjuk az áramkört. Azaz, a vezeték egyik végén elektrontöbblet van (negatív pólus), a másik végén pedig "elektronhiány" (pozitív pólus - ott kevesebb szabad elektron van, pozitívabb a töltés).

Az áramerősség azt mutatja meg, hogy adott időegység alatt egy adott keresztmetszeten mekkora töltésmennyiség halad át. A feszültség pedig a két pont közötti potenciálkülönbség, tulajdonképpen ez "mozgatja" a töltéseket, ez a hajtóerő.

Az ellenállás azt mutatja meg, hogy egy anyag mennyire akadályozza az elektromos áram áthaladását.

A vezető anyagokban a szabad elektronok mozgása közben ütköznek az atomokkal, atomrács rezgéseivel és egyéb részecskékkel. Ezek az ütközések lassítják a töltéshordozók mozgását - minél több ütközés történik, annál nagyobb az ellenállás. Gondolj bele: te is gyorsabban átjutsz egy üres szobán, mint egy bútorokkal zsúfolt szobában, ahol folyton beleütközöl a bútorokba és kerülgetned kell őket.

Az ellenállás nagyságát több tényező befolyásolja: az anyag minősége, a vezeték hossza, keresztmetszete és hőmérséklete.

Minden fogyasztó egyben ellenállás is. Izzó esetében az izzószál anyaga felhevül, és fényt (illetve hőt) bocsát ki. Az izzó tulajdonképpen fénykibocsátó ellenállás, az elektromos energia egy része hő és fény formájában távozik az izzóból.

A kenyérpirító nagyon hasonló elven működik, csak mivel más az izzószál anyaga, ezért más hőmérsékletre melegszik fel, és nem bocsát ki látható fényt. Ezért, valamint kialakítása végett alkalmasabb kenyér pirítására, mint az izzó. A vasaló, a főzőlap és sok más eszköz is végső soron ugyanezen az elven működik - mindegyik az áram hőtermelő hatását használja ki.

Az áram egy másik hatása a mágneses hatás, ezt használják az elektromos motorokhoz. Az árammal átjárt vezetékben mágneses tér keletkezik. A villanymotorban megfelelően kialakított tekercsek vannak, amik áram hatására mágneses teret generálnak, és ezek kölcsönhatása révén forog a forgórész. (A váltóáram nem "mágnesessé teszi" a vezetéket, hanem időben változó mágneses teret hoz létre körülötte.)

Nyilván ez sem pontos megfogalmazás, de szemléltetésnek jó.

Itt az ábrán láthatod az erőművi szinkrongenerátor egyszerűsített vázlatát:

[link]

A forgórész (rotor) lényegében egy É-D pólusú mágnes, noha a valóságban egy szabályzott gerjesztésű elektromágnes, de a kerékpárok áramfejlesztőjében csak permanens mágnes.

Ahogy a mágnes forog, a körben elhelyezett 3 db tekercsben (valóságban egész számú többszöröse, de ez is most mellékes) feszültséget indukál, méghozzá időben eltérő fázisban, így jön létre 3 fázis.

Szinkron generátornak azért nevezik, mert a forgással pontosan szinkronban generál, tehát a fordulatszámtól függ a frekvencia.

A dolog érdekessége, ha ezt a 3 fázist, 3 vezetéken elvezetjük messzire, egy motorban visszaalakítható forgó mozgássá, egy szinkron vagy aszinkron motorban.

Ilyen módon a távvezeték mintegy virtuális villamos tengelyként funkcionál.

Konkrétan a régebbi diesel-elektromos mozdonyokban, ahol a diesel-motor egy generátort hajt, az pedig egy elektromos motort, a kettő közötti 3-fázisú vezetékre alkalmazzék a "villamos tengely" fogalmát.

A villamos tengely ugyebár megkönnyíti a kuplungolást, ami ekkora erőhatások esetében előny és nem is törik egykönnyen.

Most ennyi fért a mai mesébe, de az elektromosságnak van ugyebár több vetülete.