Mi a különbség a hatásos, meddő és a látszólagos teljesítmény között?

Hatásos teljesítmény: ami ténylegesen munka lesz. Pl. amit a hősugárzó elfűt, vagy amiből mozgási energia lesz egy villanymozdonyban.

Meddő: csak kapacitív vagy induktív elemek jelenléte esetén játszik. Lényege, hogy energiatároló van a rendszerben, ami ciklusonként teljesítményt emészt fel, majd pumpálja vissza. Olyan, mint ha egy helikopter úgy akarna felszállni, hogy egy nagy rugón lóg rajta valami súly. Amikor felfelé lendül, csökkenti a gép terhelését, és könnyebb felszállni, amikor lefelé lendül, akkor visszahúz és az emelkedés ellen dolgozik. Átlagban ugyanolyan nehéz lesz vele a felemelkedés, mintha a raktérben pihenne a teher, de így dinamikusan rángatja a helikopteredet, ami miatt változó motorteljesítmény kell, ha egyenletesen akarsz emelkedni.

Az energiahálózatot is hasonlóan rángatja a kapacitív és induktív terhelés, és mivel energiát előállítani hatékonyan csak egyenletesen tudunk, ezért ezeket a lengéseket ki kell egyensúlyozni. Ahogy a helikoptered is nyugodtan szeret felszállni.

Látszólagos: az áram és a feszültség effektív értékének szorzata. Ezt kapod, ha beteszel két multimétert és AC módban próbálsz teljesítményt számolni a levett értékekből. De ebben nincs benn az információ, hogy mennyire rángat a hálózat, ezért értéke megtévesztő.

Azért annyiban sántít, hogy a meddő teljesítményt egy plusz macerának állítja be. Az igazság az, hogy a váltóáramú villanymotorok és úgy általában az induktív fogyasztók nem tudnak működni meddő teljesítmény nélkül. Így ahhoz, hogy őket hajtani tudjuk, meddőt kell termelni. Erre kondenzátortelepeket használnak olyan helyeken, ahol túl sok lenne a meddő igény ahhoz, hogy a hálózatból csak úgy felvegye az eszköz.

Szóval ez nem egy "teher", hanem a dolgok működési módja.

Nagyon is jól fogalmazott! Ez egy súlyos teher. Tehát egyáltalán nem sántít a megfogalmazás. A meddő teljesítményt "ki kell küszöbölni" erre a célra pl. a motoroknál fázisjavító kondenzátort alkalmaznak.

Tehát egyértemű, hogy hatásfokjavító.

Hát... szerintem meg annyira helytelen, hogy már nem hasonlat, hanem hasonlatlanság.

Csak gondoljatok bele, hálózatra kapcsolt generátornál a terhelést úgy kompenzáljuk, hogy a fűtő több szenet lapátol a kazánba időegység alatt, a meddőt meg úgy, hogy a gerjesztést változtatjuk... Egy lapát szén hány mágnesező amper? :) Nincs ilyen viszonyszám. :)

Na, bocsánat, egy kicsit félreértelmeztem a választ, amire reagáltam (a numero 01-re). Mentségemre szolgáljon, hogy kissé fáradtan kattintgattam a neten.

A meddő valóban leng, azért is hívjuk meddőnek, mert hosszabb időre vett átlaga a teljesítménynek zérus (egy periódus és sokszorosa). Bizonyos sempontból lenghetne úgy, mint a helikopteres példa terhe, de más szempontból meg lenghetne vízszintesen. :)

A kérdés a különbség volt.

Egy megfogható különbség valóban a hasznosság.

Azonban, hogy a meddő az haszontalan lenne... Hát, ez már a nézőpont kérdése. És itt még mindig a valóságról van szó, nem ideológiákról. Ahol a meddő tényleg meddő, azaz felesleges, sőt, káros, például, az a kisfeszültségű hálózat, feszültségesés és melegedés szempontjából*. A fogyasztókészülékek felé menve a motoros szakember marhára nem szeretné, ha a mágneses teret neki kéne tölgyfából kifaragnia... A forrás felé menve jönnek elő a témák, mint a transzformátor szerepe - ott is az erővonalak rohangálnak... Majd a szinkrongenerátorok stabilitása, feszültségszabályozás, teljesítményáramlás szabályozás. Pont annyira átok, mint áldás a meddő.

A kérdezőtől kérdezném, miért nem jó az alap megnevezés definícióként használata. :) A hatásos az hatásos, a meddő az nem hatásos, a látszólagos meg egy... látszólagosság. :)

*De például a saját meddőjét okozó induktív reaktanciája a szabadvezetéknek jó is lehetett, mert a zárlati áramot csökkentette a kábelhez/kötegelthez képest... A fénycsőfojtó úgy korlátozza az áramot, hogy nem akkora veszteség, mintha ugyanolyan hatású ellenállás lenne, stb.