Kezdőoldal » Elektronikus eszközök » Háztartási gépek » Egészségi és gazdasági szempon...

Egészségi és gazdasági szempontból milyen vízforraló éri meg jobban: a fém vagy az üveg?

Figyelt kérdés

Eddig még mindig csak műanyag volt, most is az van, de lecserélném, mert tudom, hogy nem jó (hogy feloldódik a műanyag a forró vízben), ráadásul arról is informálódtam már, hogy érdemes olyat venni, amelynek a vízforraló része nem érintkezik közvetlenül a vízzel, mert akkor nem is vízkövesedik annyira (ami amúgy nem egy nagy kihívás, én ecettel szoktam vízkőtleníteni, ráadásul mindig üresen tárolom a vízforralót, mindig annyit forralok benne, amennyi kell, ha meg marad, kiöntöm és nyitva tárolom, felfele fordítva, hogy kicsöpögjön, és bámulatosan ritkábban kell vízkőtleníteni), de nem tudom, hogy a fém és az üveg között melyik a jobb?

Vagy az kb. mindegy?

Ja, meg az alumíniumról olvastam még, hogy praktikus nem alumíniumot venni, hanem inkább acélt, ha fém, de ennek sem tudom mennyi alapja van



2017. febr. 25. 11:50
 1/7 anonim ***** válasza:
100%

"feloldódik a műanyag a forró vízben" :D Szerintem nem erre gondoltál, hanem hogy esetlegesen melegítés hatására a műanyagból a vízbe kerülhetnek bizonyos vegyületek, ez a PVC-re, polisztirolra, polikarbonátra, PET-re áll, de egyesek meg se várják, hogy hőre bármi szublimáljon belőlük, mert elolvadnak. Eközben a polipropilén és a polietilén anyagokról még nem derült ki ilyen.


Egyébként a forraló újkorában azt javasolják, hogy legalább 6x forralj fel benne egy max. adag friss vizet, és ezt ne idd meg. Ezeknek szaga is van, tehát valószínűleg valami vegyület belekerül a vízbe ilyenkor.


Alumínium szerintem nem opció - ha létezik ilyen. Pl. hogy tudnád eltávolítani belőle a vízkövet, hiszen az alumíniumnak nem szabad savval érintkeznie, mert egyes savak oldják, az alumínium pedig mérgező az emberi szervezetre.


A vízkőképződés nem a forralótól függ. A vízben egyes szilárd kőzetek oldott állapotban vannak jelen és a széndioxid segíti őket oldott állapotban tartani. Ha a szédioxid elillan (márpedig melegítés hatására elillan), akkor ott maradnak a kőzetek, amik addig oldott ásványi anyagok voltak a vízben. Persze nem keletkeznek rögtön kavicsok, csak ahogy hűl a víz, úgy szépen a kanna teljes vízáztatta felületén kiválik a réteg, hiszen az oldhatóság még a hőmérséklet csökkenésével is csökken.

Tehát mindegy, hogy milyen kannában forralod fel a vizet, ez pusztán attól függ, hogy mennyi olyan oldott ásványi anyag volt a vízben, amit a széndioxid tartott oldásban! Ha kemény nálatok a csapvíz, akkor jó sok vízkőre számíthatsz, mert a keménységet pont az ilyen kőzetek okozzák.


Az általad kitapasztalt trükkök is azért segítenek, mert kevesebb vizet forralsz benne, kevesebb víz = kevesebb vízkő, meg mert nem hagysz időt a maradéknak, hogy komótosan kiváljon belőle a kő.


(Én egyébként citromsavval vízkőtelenítek, mert mivel szilárd, ezért könnyű tárolni és szagtalan, amivel az ecet nem dicsekedhet sajnos. 1 evőkanál citromsav egyszer felforralva a teletöltött kannában, kihűl és már kész is, öblíteni sem kell, étkezési citromsavról van szó.)


Azt nem pontosan értem, hogy "a vízforraló része nem érintkezik közvetlenül a vízzel", hiszen ahhoz hogy felforrjon a víz, mindenképpen kell egy felület, ami melegíti azt. Én kétféle kannát ismerek, az egyik amiben a fűtőszál közvetlenül a vízben van, a másikban pedig egy hőközlő fémlap alatt. (Van 3.?) A kicsapódó vízkő mennyiségét ez nem befolyásolja a fent részletezett folyamat miatt. (Ha a széndioxid kiforr, a kőzet keres magának egy szilárd felületet.)


Lehet, hogy optikailag többnek tűnik a fűtőszálon, vagy a fenéken kicsapódó anyag, de ez csak azért, mert azok fémszínűek és mivel középen vannak, jobban láthatóak, mint a kanna oldalfala, de ha végighúzod az ujjad belül, akkor világossá válik, hogy az oldalán is vastagon kiválik a cucc.


A kanna anyagáról: ha eltekintünk a felvetett esetleges vegyületkioldódástól, akkor a műanyag kannának van egy olyan előnye, hogy kevésbé melegszik fel, ez az alacsony hővezetési tényezőnek köszönhető.

A fém kannák kiválóan felforrósodnak, az acél hővezetési tényezője az ezerszerese a műanyagénak! :D

Az üveg hővezetése egy kevéssel rosszabb csak a fém kannánál, vagyis jól felforrósodik. Így ezt a két kannát annyira nem célszerű véletlenül sem megérinteni forró állapotban.

Más szempont az, hogy a fém kannákon ritkán van ablak (van amin van), márpedig az elég praktikus, hiszen látod hogy hol tart a folyamat és sokszor elég csak meleg víz, nem kell forrásban lennie. Az üveg előnye ebben a kérdésben vitathatatlan. :)


Tartósságban én azt találtam, hogy egyes műanyag kannák idővel hajlamosak megrepedni az ablaknál - nyilván két eltérő műanyag érintkezik itt, amik pl. nem tágulnak egyformán. Ugyanez az ablakos fémeknél is kockázati tényező. Persze a leggyakoribb meghibásodás általában nem ez, hanem a hőkapcsoló tönkremenetele, vagy úgy egészben az elektronika tönkremenetele.


Összefoglalva:

- Az, hogy szabad vagy rejtett fűtőszálas a kanna, nem befolyásolja a kicsapódó vízkő mennyiségét. (Én a rejtettet kedvelem.)

- A műanyagból hő hatására felszabaduló vegyület elképzelhető jelenség

- Az anyagok összehasonlításánál szempont lehet a hővezetés, pontosabban a hőNEMvezetés, amiben a műanyag a nyertes

- A felépítésnél előnyt jelenthet az átlátszóság, amiben meg az üveg a verhetetlen

2017. febr. 26. 15:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:
Wow, köszi! Na, ez aztán a válasz, kár, hogy nem lehet egyből százalékolni, mert kapásból kétszáz százalékot adnék neked, köszi az extra részletes választ! :) (és természetesen a fűtőszálra gondoltam, igen... ;)
2017. febr. 26. 23:21
 3/7 anonim ***** válasza:
:) Ja, amúgy az alumínium az acélnál is jobban vezeti a hőt! Bár valószínűleg a kezünknek teljesen mindegy, hogy acél, üveg, vagy alumínium a 100+ fokos felület. :D
2017. febr. 27. 15:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:
Na és mi a helyzet a kerámiával...? Eszembe jutott, hogy olyat is láttam.
2017. febr. 27. 23:58
 5/7 anonim ***** válasza:

Az üveg környékén van a hővezetése, de bizonyára a tömege jóval nagyobb és ablak biztosan nincs rajta. :)

Ma tapogattam a munkahelyen a műanyag kannát forralás közben, hogy mégis mennyire melegszik fel, de valóban csak ott forró, ahol a vízzel érintkezik, más részein max. meleg vagy langyos. Eközben az otthoni fém az garantáltan mindenhol éget. Ez a hővezetés lényege végül is - elvezetni, vagy nem vezetni el a hőt oda, ahol még "nem járt".

2017. febr. 28. 20:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 A kérdező kommentje:
Oké, de még mindig: a kívülről felmelegedés meg az ablakocska kevésbé izgat, az egész vízforralócsere projekt a kioldódó anyagok miatt lenne, tehát ez a fő szempont, de ha azt mondjátok, h üveg-fém-kerámia ilyen szempontból mind ugyanaz, akkor oké, köszi. :)
2017. márc. 1. 07:25
 7/7 anonim ***** válasza:
100%

Tök mindegy. Kivéve felületvédelem nélküli alumínium.

Ha globálisan nézzük (mert minden visszahat ránk), akkor egy újat venni amíg van egy működő, az környezetvédelmi szempontból nem optimális (ezen az csak kicsit segít, ha hulladékudvarba visszük a régit, kicsivel többet, ha újrahasználati központba [link] vagy jótékonysági szervezethez), mert plusz egy új cuccot le kell gyártani miatta Kínában (többnyire) a sok kétes dolgával és megmérgezett munkásokkal, környezettel satöbbi. :D

2017. márc. 1. 08:52
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!