Hogyan kell egy hangszóróra elektrolit kondenzátort kötni?

"És a negatívra, és a pozitívra is kell egyet-egyet kötni?"

"Párhuzamosan kell kötni"

gondol át!

Ennyire hiányos műszaki ismeretekkel ne fogj bele. Itt meg aztán kapod az észt ahogy olvasom. Ha párhuzamosan kötöd a hangszóróval azt éred el hogy menni fog a végfokod a temetőbe, mert a kondenzátor vezetni fog és értékétől függően, bizonyos frekvenciától felefelé lesöntöli a végfokodat.

Az rendben van hogy hangváltókban alkalmaznak így C tagot, de ott megelőzi azt soros L vagy LC tag és úgy már egész más a leányzó fekvése.

Először is el kell sajátítani az LRC áramköri elemek frekvenciafüggő viselkedését és hozzá tartozó számításokat, majd utána lehet törni a buksit ezeken a kérdéseken.

Bocsi, soros L vagy LR tag van előtte nem LC, de ez most mind 1.

Egyébként ha végéképp nincs más és hangváltót építesz, akkor két azonos elkó azonos polárral összekötve, igaz így a kapacitás feleződik, de nem forralja fel az elektrolitot olyan könnyen. Hangváltóba bipoláris kondenzátor kell, ami lehet sokféle, lehet elektrolit is, de bipoláris kell, nem unipoláris.

#1 és #3 nincs igazatok. Zzzoli írta jól!

Kérdező, nem tudom hol hallattad, de rosszul hallottad, párhuzamosan bekötni pedig leginkább sehogy sem kell.

„És a negatívra, és a pozitívra is kell egyet-egyet kötni?”

A hangszórónak nincs negatív és pozitív pontja, a régieken nem is voltak ilyen jelek. A „–” pontra kötendő az erősítő testpontja, „hidegpont”, a „+”-ra az erősítő másik kimeneti pontja, „melegpont”.

Az erősítő kimenetén és így a hangszórón is váltakozófeszültség van, az elektrolitkondenzátor viszont csak egyenfeszültségen használható. Régen a hangváltókban valóban alkalmaztak sorosan kapcsolt elektrolitkondenzátorokat azonos pontjukkal, általában a negatívval összekötve. A kérdező leírása alapján itt nem hangváltóról van szó, bár amennyire nem ért hozzá, ki tudja.

„Párhuzamosan kell kötni a hangszóróval, s a kondi elnyeli (tompítja) a magas hangokat.”

Ez elvileg igaz, de ehhez nagy kapacitású kondenzátor kellene, emiatt nagyobb frekvenciákon lecsökkenne a terhelő impedancia, ami nincs jó hatással az erősítőre, tönkre is mehet.

A hangszóróval párhuzamosan kapcsolt kondenzátor rontja az erősítő stabilitását, könnyen begerjedhet. A mély hangok kiemelésére ez nem jó módszer, használd a hangszínszabályozókat, ha vannak.

Nem tudom, hol hallottál ilyen hülyeséget, az erősítő tönkremehet tőle vagy minimum szétfőzi a kondenzátort. Ha előbb van egy soros tekercs, utána mehet csak párhuzamos kondenzátor:

[link]

Azért is linkeltem ezt, mert megmutatja, hogy gyárilag is alkalmaznak elkót, ha nem is ideális megoldás.

Hídvégfok esetében mondjuk egyik kimenet sem test, de nem is ez a lényeg.

A polaritás egyezményes jelölést takar, a helyes fázisbeállításhoz. Ha rákötsz egy elemet (vagy egyéb alkalmas DC-forrást) a jelölt polaritás szerint, akkor a hangszóró membránjának előre / kifelé kell mozdulnia.

Szervizmérnök úr!

Amit linkeltél abban tényleg vannak elkók, vajon miért alkalmazták azokat? Nekünk volt egy R5932-es Videoton rádiónk két hangfallal. Annak hangváltójában egy-egy tekercshez tartozó kondenzátor egy-egy 20 µF-os, 70 V-os elkó volt, sorba kapcsolva.

Igazad van a hídkapcsolású végerősítőnek egyik kimeneti pontja sem testpont, én hagyományosra gondoltam.

A hangszóró helyes fázisbeállításába jobb nem belemenni, mert szerintem a kérdezőnek fogalma sincs erről.

A régebbi hangszórókon viszont tényleg nem mindegyiken volt negatív és pozitív jelölés. Például a Terta T328 típusú rádióban levő PD160-as hangszóró kivezetései sincsenek megjelölve. Akkor még a legtöbb készülék egycsatornás volt, ott meg lehet, hogy mindegy volt a hangszóró polaritása?

Persze, ez bevett szokás a gyártóknál, spórolás miatt sok esetben elintézik elkóval.

Be is kerültek szervizbe annak idején, akár Orion, Videoton stb. gyártmányok, elpukkant kondenzátorokkal, mert még alul is méretezték. Emiatt azután kiéghetett még a közép- vagy magassugárzó is.

Elvileg, ha feszültségben feljebb mennének, akkor legalább jobban bírná, meg a fizikailag nagyobb méretű kondenzátorok a disszipációt is jobban bírnák.

Mono készülékeknél a fázisnak nincs jelentősége, mégis betartják a gyártók, már a korszerűnek mondható készülékeknél, évtizedek óta.

Lehet, hogy arra "gondolnak", ha valaki két készüléket üzemeltet egy helyiségben, azok ne oltsák ki egymást lehetőleg, vagy simán csak a rend kedvéért.