Hangbemenetre érkező jelet, lehet-e, érdemes-e egyenirányító diódával szabályozni, ha több forrásból érkezik egy bemenetre a jel?

Kicsit eltévedtél, a hangfrekvencia nem DC, ráadásul a diódán esik is több tizedvolt.

Ennek ellenére lehet diódákkal jelválasztót építeni, volt ilyen gyári megoldás is (a klasszikus Dansk Hifi például).

Csak az nem így működik, hanem mindkét oldalon kapacitív leválasztás, a diódát pedig egyenárammal előfeszíteni.

Így amelyik záróirányban kap feszültséget, az nem vezet, amelyiken nyitóirányban folyik egy kis DC, arra ráül a AC is.

Másik lehetőség az ellenállásos jelkeverés és akkor nem kell kapcsolgatni sem.

Nem kell dióda, jó lesz oda ellenállás is.

Mindkét eszköz esetében kisimpedanciás kimenetről (fülhallgató kimenet) beszélünk, ha jól értem. Ebben az esetben össze kell kötni ellenállásokkal a két kimenetet, legalább akkor értékű ellenállást kell választani, hogy ne terhelődjenek túl a kimenetek, ha a másik eszközt rövidzárnak feltételezzük. Hasrautésre egy-kétszáz ohm megteszi, de egy kiloohmig felmehetsz büntetlenül (az AUX bemenet 10 kiloohmos elvileg). Mindkét kimenet mindkét csatornájára rákötsz egy-egy ellenállást, az ellenállások másik végeit oldalanként (bal, jobb) összekötöd egymással, és ezt az összekevert jelet csatlakoztatod az AUX-ra.

6dB-el kisebb lesz a hangerő mindkát eszközről ahhoz képest, mintha direktbe kötnéd, de nem kell átkapcsolgatni a jelforrások között.

Két ellenállást lehet kapni, ezt nevezik passzív keverőnek.

Az ellenállások kivédik a ráterhelést, korlátozzák az áramot, viszont feszültségosztót is képeznek, emiatt csökken a kimeneti feszültség.

De fejhallgató-kimenetnél ez nem probléma, mert bőven több jön ki, mint ami egy vonalbemenet meghajtásához szükséges.

A fülhallgatók impedanciája 32 ohm vagy hasonló nagyságrendű, így például 2 db 100 ohm (vagy párszáz ohm) ellenállással közösítheted a két kimenetet.