Miért történik ez, amikor eljutottak egy szintre?

Valamennyi ismerősöm miután elértek egy bizonyos egzisztenciát, hogy utána elég hamar és gyorsan megváltoznak. Saját lakás, egy jó albérlet, stabil munkahely, stb. És hirtelen nagy lett az arcuk, már úgy állnak a többiekhez, mint valami nagy Isten valamely hegy tetején lenéz ó mi halandókra. Félreértés ne essék, nem irigylem tőlük, valamennyi megérdemelte (ki becsületes módon, valakinek az ölébe pottyant, illetve van olyan is, aki másokat karositott meg vagy használt ki hogy élérje ezt - nem nézem jó szemmel utóbbit).

Szóval, ez így ilyenkor micsoda? Hogy felérünk valahová, ahová segítették őket, oszt csá kopás van?