Miért van az, hogy nem szabadulok a hiányuktól?
Idén lettem gimnazista, de valamiért hiányzik a régi iskolám és leginkább a régi osztálytársaim. Félreértés ne essék, de nagyon szeretem az új sulimat és az új osztályom is tök jó fej, de valahogy folyton hiányolom a régit.
A gólyatábor első napja nagyon jó volt de másnap reggel szörnyű letörtség kerített körül. Úgy hiányoztak a volt ostálytársaim, olyan nagyon rossz érzésem volt, persze ezt igyekeztem nem mutatni, bár volt egy ember aki megkérdezte, hogy nincs e valami gondom, mert kicsit letörtnek tűnök, de persze nevettem rajta, hogy áá, nekem nincs semmi gondom.
Sulikezdésnél ez még rosszabb lett, sokkal jobban kezdtek szomorúbb lenni, hogy bár sose ért volna véget az a 8 év. Mellette viszont nagyon élveztem az új sulim, és az új osztályomat is imádom. Gondoltam ez elmúlik, meg tök normális, hisz ugyan azokkal az emberekkel nap mint nap találkozol 8 éven keresztül, nembeszélve a más programokról. De ez meg mindig nem múlt el és egyre rosszabbodik a hiányuk. Tartom velük a kapcsolatot, jó pár emberrel szoktam találkozni is.
Minden este azt álmodom, hogy a régi suliban vagyok, a régi osztálytársaimmal. Hogy szüntethetném ezt meg? Ennyire kötődnék hozzájuk, vagy csak ennyire megviselt a változás? Ti is tapasztaltatok hasonlót?
válasza:Nem most voltam gimis gólya, de ilyen érzések bennem is voltak, de egy kis idő elteltével már nem éreztem ezeket.
Az írásod alapján nagyon kötődsz hozzájuk és a változás is lehet rád ilyen hatással, mert azért mégiscsak 8 évről van szó.. És nemcsak a suli, a körülötted lévő emberek változtak, hanem a teljes életviteled. Csúnyán fogalmazva, "szintet léptél", és ez egy másik világ, már egy komolyabb hely. Nem azt mondom, hogy itt és most rögtön felnőtt lettél, de már nem kezelnek téged úgy, mint rég. Vélhetőleg ez a sok változás, felelősség is kihozhatta ezt belőled. Meg valamilyen szinten a bizonytalanság, amit ez az újabb helyzet hoz magával.
Nekem az segített, hogy sokat összejártunk, programokat szerveztünk. Csak sajnos ezek idővel fokozatosan koptak el, így kevesebb ilyen volt, de így legalább jobban értékeltük, amikor láttuk egymást.
A változás szinte mindig nehéz, de biztos vagyok benne, hogy itt is kialakul majd egy baráti kör/társaság és majd jönnek a közös programok és lehet, hogy a végén itt még jobban fogod magad érezni! Addig is kitartást!:)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!