Ebben a helyzetben hogy reagálnátok?

Én adnék neki egy esélyt, kb. 7 éve nem is beszéltetek, sokat változtatok gondolom azóta.

(Hasonló helyzetben már voltam, de én nem adtam neki esélyt, azért mert (nálunk is 16 évesen kezdődött a konfliktus) nekem barátom lett és nem voltam vele (legyen Helga)/velük (közös baráti társaság - szobatárs) a nap 0-24 órájában. Mindig azt hittem, hogy megbeszéltük a dolgot, reméltem, hogy megérti, azt higy a barátommal is szeretnék lenni legalább 1,5 órát (csak ennyit bírtuk az akkori barátommal eltölteni, úgy hogy egésznap nem találkoztunk). Ez a vita ment folyamatosan Helga és köztem kb 2,5-3 éven át. Olyan, is történt, hogy a barátom védte be Helgát, de itt is persze a barátom volt a roh@dék. A végén addig fajult, hogy már elakarta taszitani tőlem a többi barátaimat is, hogy milyen szemét vagyok mert a barátommal töltök 1,5 órát, úgy hogy előtte nem is találkoztunk...volt olyan hogy csak miatta nem találkoztunk 1-2 napig. Aztán, a volt barátommal a kapcsolatunk utolsó 1 - 1,5 (már nem emlékszem pontos időre) nagyon zűrös volt, olyanok, derültek ki róla, hogy "köpni-nyelni" nem tudtam. Ez miatt idegeskedtem is. Erre Helgától azt hallom meg, hogy egy hisztis pics@ vagyok, amikor én tőle 4 éven keresztül, azt hallgattam, hogy így még úgy tetszik neki és szerelmes az egyik osztálytársunkba, ez nála addig fajult, higy öngyilkos is akart lenni, én vettem rúgtam rá az ajtót egy szobatársam segítségével, hogy elvegyük tőle a kést. Mert, hogy öngyilkos lesz, ha nem kapja meg azt a fiút...azt végig én voltam a rossz (ez egy kicsit hosszú lett de így könnyebben meg lehet érteni a sztorit szerintem). Ez után eltelt kb. 2 év. Tavaly felkeresett, hogy szeretné újra kezdeni a barátságunkat, mert hogy sokat váltottunk, stb. Nem adtam neki esélyt, azok után amin keresztül mentünk.)