Hogyan tudnék barátokat szerezni az egyetemen?
Sajnos a koronavírus eléggé megnehezítette, hogy barátokat találjak az egyetemen. Amikor elkezdtem a sulit, eléggé visszahúzódó voltam, nem igazán mertem nyitni az emberek felé, (utána a vírus bezavart) de mostmár szeretnék mások felé nyitni és barátokat szerezni. A vírus alatt (mivel nem voltak barátaim az egyetemről) ez az egyedüllét még inkább belém égett, és emiatt pl. nagyon nehezemre esik még csak megszólalni is egy nagyobb társaságban.
Mindig izgulok, ha többen vagyunk, nem tudok feloldódni. Számomra már az is előrelépés, hogy csatlakoztam egy kisebb közösséghez egyetemen belül, de folyton feszengek, félek, hogy furcsának tartanak, pedig csak nagyon szeretnék beilleszkedni és emiatt rettentően izgulok, nem igazán tudom, hogy viselkedjek. Nem tudom mit tehetnék ez ellen, de szeretném egyedül megoldani. (Régebben is kellett egy kis idő míg feloldódok egy társaságban, de ez súlyosbodott az utóbbi időben.) Egyébként egy-két emberrel teljesen normálisan el tudok beszélgetni, csak ha mondjuk 5-6-7 emberrel vagyok együtt, akkor általában nem merek beleszólni a társalgásba. (A külsőmmel nincs baj, meg kedves vagyok az emberekkel.)
Korábban a gimnáziumban sokat bántottak, gondolom ez is közrejátszik, hogy zárkózottabb lettem.
Esetleg valami tipp, hogyan lehet ezen/ezt javítani/megoldani? Ha voltál már ilyen helyzetben és sikerült kijönni belőle, kérlek írd le a tapasztalataid! :)
válasza:Mintha én írtam volna ki kérdést :D
Ugyanez volt velem is, csak engemet óvodás korom óta bántottak. Én nem ártottam senkinek, csak valamiért mindig a "rosszak" gyűrűjébe keveredtem.
Most kezdtem szeptemberben az egyetemet és hát az első nap érdekes volt. Ugyebár el is késtem a busz miatt, a többiek már bent ültek. Benyitottam a terembe, mikor megláttam a nagy előadót és a 120 embert akik mind egyszerre rám néznek... gombóc keletkezett a torkomon, végül a leghátsó sorba ültem le egy látszólag kedves lány mellé, előttük fiúk ültek és a tapasztalataim mind azt súgták, hogy a lány mellé üljek.
Végül odasétáltam, megkérdeztem tőle szabad e ez a hely és úgy érzem a legjobb döntésemet hoztam.
A fiúkról kiderült, hogy azok pont a tipikus nagyszájúak akik minden nap lerészegednek, a messenger csoportba meg egymással trágár szinten beszélnek.
A lány meg pont az a típus volt, aki a csendesebb környezetet kedveli és elfogadó másokkal szemben, valamint kiderült, hogy nagyon sok közös van bennünk.
Szinte minden nap beszélünk még messengeren is.
Aztán utána jött oda egy srác is, ő is ez a csendesebb típus, szóval kialakult egy szűk banda hamar. :D
Szóval próbálj olyanokkal beszélni akivel úgy érzed jobban tudsz azonosulni. Ha a körülötted ülőkről úgy érzed nem passzolnak hozzád, nyugodtan állj fel és keress egy másik helyet ahol szimpatikusabb emberek ülnek. Szerintem ha a szemébe nézel egy embernek, látod a tekintetében is, hogy milyen.
Ehhez valóban kell egy kis erőfeszítés a részedről de hidd el, megéri. :) Én is úgy ültem le oda, hogy ha nem fogom magam ott jól érezni, elülök onnan.
De ha azt írod, hogy sikerült egy kisebb közösséghez csatlakozni akkor már jó úton tartasz. Csak az a fontos, hogy ne érezd azt, hogy nem tűnsz nekik szimpatikusnak. Már rég elfordultak volna tőled egyébként ha ez igaz lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!