Sok barátotok van, nekem egy sincsen.?

Az egyik rokonom úgy csinálta pl, hogy meglett a gyerekük és más kisgyerekes családokkal összebarátkoztak a játszótéren. Ezek a barátságok a mai napig megvannak.

Egy másik ismerősöm a gimiben összebarátkozott 2 gyerekkel. Több mint 10 év eltelt, együtt járnak azóta is ide-oda meg nyaralni.

Egy másik ismerősöm is a gimiben összehaverkodott egy osztálytárssal és a mai napig látom Facen meg Instán, hogy összejárnak.

Volt egy nagyon kitartó munkatársnőm, ő rászuszakolta magát mindenkire, nem érdekelte az, hogy mély barátságai legyenek, csak hogy mindig valakivel összefusson. Aztán így talalt egy pasit akivel nagyon jól vannak.

Ami engem illet, mi sojat költöztünk, 15 évesen kezdtem a gimit ittjon és onnantól én is felszínes kapcsolatokbam voltam. Voltak jó barátaim, de igazi legjobb barátokból kb 2 volt és ők is eltűntek.

Én beleszoktam abba, hogy mindenhol volt pár ember akivel kicsit jobban voltam mint a többiekkel, de nem beszéltem meg velük, hogy reggel épp milyet szrtam.

Az egyetem volt nehéz ilyen szempontból, mert ott június végétől augusztus közeoéig mint a remete úgy éltem, mert mindenki ment nyaralni, senki sem volt elérhető.

Illetve volt egy eset, hogy egy kutyás bandába belecsöppentem. Mindig ugyanakkor voltam a futtatón, amikor ők, a kutyáink is jól kijöttek. Sokukkal kialakult egy kellemes viszony, de igazi bandatag nem igen lettem, nem hívtak pl kirándulni, nem alakultak ki mély barátságok, nem voltak közös kutyás programjaink.

Volt ott egy ember ugyanis, aki nem nagyon tudta elviselni, hogy így a semmiből bekerültem a képbe és állandóan igyekezett kizárni. Nem voltunk rosszban, sőt, nagyon kedves is tudott velem lenni, de voltak "csúnya" húzásai és nekem is frusztráló volt, hogy kirekeszt.

Azóta a banda feloszlott, vannak akik elköltöztek, vannak akik máshova járnak.

Az utcán összefutunk néha, akkor köszönünk, néha váltunk 1-2 szót, Facen látom néha őket, de néhányukról azt sem tudom élnek-e mégm

Nekem sincsenek barátaim. De nem is baj.

30F