Szégyellem a feleségem elött, hogy nincsenek barátaim?

Keress akkor barátokat.

Járj el olyan helyekre ahol vannak emberek és légy nyitott feléjük nézve, nyiss te az emberek felé ha számodra van ott szimpatikus.

Például írod a focit+kocsmát, járj el olyan kocsmába ahol lehet meccset nézi és ott ismerkedj emberekkel.

Egyébként pont a feleséged az a személy aki előtt ilyen dolgokat nem szabadna szégyelleni.

Egy kapcsolat akkor tud hosszú távon jól működni, ha mindent meg tudtok egymással beszélni őszintén és nyugodtan.

"Egy ideje elkezdtem füllenteni, hogy ne tűnjek abnormálisnak. Pl azt mondom otthon, hogy a munkahelyen ünnepeltük egy kollega születésnapját. Ami nem volt igaz, mert ő valóban ünnepelte, csak nem velem. Vagy gyakran mondom, hogy ezzel azzal beszélgetek, ezt mondták a meccsről, azt mondták a kocsikról. Abszolút nem igaz! Vagy hogy hívtak kocsmázni, buliba, de én inkább a családommal vagyok mint velük. Valójában azt se tudom mikor hívott el bárki bárhova."

Szerintem az az abnormális, hogy a társadnak ilyeneket hazudsz, pedig ráadásul még össze is kötötted vele az életed. Nem tudnék ugyanúgy tekinteni a páromra, ha ilyeneket hazudna.

Az én vőlegényemnek sem voltak barátai nagyon, mikor megismertem. Bemutattam az enyéimnek, akik nagyon megkedvelték és mára egy csapat vagyunk, együtt megyünk szórakozni, iszogatni, kirándulni, nyaralni. Már neki is a barátai. Plusz azóta szereztünk egy csomó új barátot is együtt. Szerintem ez lenne a normális...

Elég szomorú, hogy annak embernek, akiben a legjobban meg kéne bíznod nem mered elmondani, inkább hazugságokat gyártasz. Szerinted, ha kibukik mit fog gondolni? Valószínűleg azt, hogy más irányba se bízhat meg benned, másban is hazudsz neki.

Az ő barátnőinek nincsenek párjaik? Nem szoktatok összejárni? Miért te várod, hogy barátkoznak veled, miért nem nyitsz jobban, esetleg keresel olyan hobbit, ahol hasonló érdeklődésüekkel tudsz beszélgetni?