Csak az én környezetemben épülnek le nagyon a baráti társaságok, haveri programok, vagy ez általános?

Szerintem ez az első covid hullám alatti lezáráskor kezdődött. Akkor otthon "kellett" maradni és sokan rá is álltak erre az életmódra. Rájöttek hogy összejárogatás, bulik nélkül is jól eltudják foglalni magukat ( a kényszer kihozta ezt belőlük). És bizony vannak akik benne ragadtak ebbe a helyzetbe akkor is, amikor már lehetett szabadabban menni bárhová.

Azóta meg rátett a magas infláció is egy lapáttal erre. Nyilván aki megteheti és mindig is nagy társasági ember volt (ez a lételeme) az ezután is menni fog bandázni, mert ilyen a személyisége, ez "élteti".

Ez amúgy életkori sajátosság. Mármint igen, a COVID is hatással volt erre, de azelőtt is teljesen természetes volt, hogy a20as évek második felé közelítve egyre inkáb bkonszolidálódik az ember, inkább a prájára és befelé figel.

Ennek a tetőfoka az lesz, amikor lebabáznak és fizikailag képtelenség elmenniük bárhova:D Ilyenkor az egyedülálló haverok nagy bajban lesznek.

Dehát na. Nem lehet örökké gimis / egyetemista az ember..

20-25 évesekből áll a baráti köröm, és én (22) is ezt tapasztalom, illetve unokatesóm (23) is, pont pár hete beszéltünk erről.

Ebben a korban amúgy is nagy a lemorzsolódás barátok terén; szétszéledünk, sok új emberrel találkozunk és itt jönnek ki nagyon, amikor mindannyian különböző ponton tartunk az életben. Ez egyrészt normális, csak mégis lehangoló.

Akkor erre még a COVID is rátett, illetve a mostani infláció is; az emberek spórolni is szeretnének/kényszerültek, illetve rá is jöttek, hogy otthon is, kisebb társasággal is remekül lehet szórakozni, időt elütni.