Ilyen anyagi különbséggel meddig tartható fent egy barátság?

"Nem biztos, hogy jó hallgatni, hogy éppen nem tudja eldönteni hova menjen nyaralni"

Aki ilyeneket mond, az pont azért mondja, hogy felvágjon a másik előtt, hogy neki ilyen "problémái" vannak.

Márpedig, aki megjátssza magát a másik előtt, felvág a pénzére, az már nem is igazi barát. Szerintem.

Attól függ, hogyan adja elő, amit mi innen sajnos, nem tudhatunk. Nem feltétlen felvágás az, ha gondolkodik valaki hova menjen nyaralni... két ember nem fantáziálhat arról merre utazna, ha lehetne? Az miben más? És, ha meg mégis, akkor ahogy már te is írtad kérdező, miről fogtok tudni beszélni? Mi marad témának?

Ha valaki jól él, akkor is lehet normális, de lehet persze felvágós... de sok olyat is látok, aki nem él jól és mégis szeretne felvágni, megvesz inkább részletre pl. egy olyan telefont, amit még akkor is törleszteni fog, mikor már rég nem tudja használni, de lehet mutogatni másoknak.

Ezek mind-mind emberfüggő dolgok, kettőtökön múlik csak, hogy hogyan kezelitek a kapcsolatotokat. Ha nem érzed jól magad beszélj vele, ha barát meg fogja érteni. Az is lehet, tényleg csak beszélgetni próbál, és észre se veszi, hogy neked esetleg rosszul esik, mert ami neki természetes, az neked nem az és fordítva. Ha barát, és valóban így van, még hálás is lehet, ha megbeszélitek, mert nem szándékosan akar ő bántani, de legalább már tud róla, és tud rajta változtani. Ha nem beszéltek, csak gyűlik benned a méreg, egyszer kirobban és akkor tényleg megszűnhet a barátság... vagy csak elkoptok egymás mellől, de nem lenne jobb megelőzni ezt?

Nekem is probléma szokott lenni, hova mehetnék nyaralni, egyedül utazóként a kutyámmal, autó nélkül, ahol csend van, elfogadnak SZÉP kártyát, és nem kerül egy vagyonba. :-)

Nem igazán látunk bele, milyenek a beszélgetéseitek. Éreztem én is mástól felvágásnak, de voltam azon az oldalon is, amikor nekem kezdett jobban menni a szekér (nem párkapcsolat által, hanem magam erejéből), és aki megrekedt, le akart húzni. Nem kell, hogy a pénz a barátság útjába álljon, én nem is nagyon tudom, mennyi pénzből gazdálkodnak az ismerőseim, barátaim.

Én nem hiszem, hogy hosszabb távon fennmarad.

Nekem is volt ilyen barátnőm, nyugodtan nevezzetek irigynek, de amikor a két munkahelyen dolgoztunk, hogy jussunk elöre a férjemmel és teljen hitellel egy lakásra valamikor, ahova tudunk gyereket vállalni, igen, sz*r volt folyton azt hallgatni, hogy hova építkeznek a szülőktől kapott pénzből, hogy ajándékba megkapták a nagyi lakását, hogy kiadják, de hú de rossz, hogy foglalkozni kell a bérlőkkel, stb.

Egyszerűen más világ, nem mondom, hogy direkt volt felvágós, de ő nyilván nem tudta megérteni az én mindennapi problémáimat, mert sosem találkozott velük, én nem tudtam megérteni, ő miért problémázik folyton olyan dolgokon, amikért más a két kezét összetette volna.