6 éves erős barátság ami egyoldalúvá vált majd véget ért, érdemes újra megpróbálni?

Ami így ért véget, nem hiszem, hogy újra lehet éleszteni.

Írj neki egy üzit, ha úgy érzed, de számíts arra, hogy esetleg nem lesz semmi a dologból.

Voltam hasonló szituban, én kerestem meg az elkallódott barátot, mert hiányzott (a mai napig hiányzik), de a válaszaiból nyilvánvaló volt, hogy teljesen más irányba változtunk az évek alatt, már nem találjuk a közös hangot. Néhány kör levélváltás után el is kallódott az egész.

Ugyanakkor veszítenivalód nincs, miért ne tennél egy próbát? Hiszen most sem vagytok kapcsolatban, ennél rosszabb úgymond nem lehet. Csak ne táplálj túl nagy reményeket.

Nézd,ez a barátság már maximum udvariasságból lenne feléleszthető.Ahogy nekem lejön,ez már amúgy is évek óta nem működött,hiszen kétfelé mentetek.

A család jött,gyerekek lettek,persze hogy a figyelem rájuk irányul.

Viszont tény és való,hogy ahogy 30 felett van az ember,jó lenne,ha nemcsak a család és a munka tenné ki az időt és jó lenne elbeszélgetni,nevetni,akár vitatkozni valakivel és nem napi gondokról.

De ma már új barátságot kötni, szinte lehetetlen ,mert az emberek annyira magukban vannak,a családdal, a napi megélhetéssel törődve,a technika miatt "izolálva",hogy nagyon nehéz...

Nekem három barátom volt,régi barátságok.Mind azért ért véget,mert a család és a napi taposómalom széttépte a szálakat.Próbáltam keresni őket,de egyoldalú volt és odabökött egymondatos uzenetekkel nem tudok mit kezdeni. Véget ért,végleg mind a három.

Próbáltam barátkozni,haverkodni ,ezen az oldalon is,nem ment,eltűnik mindenki.Vagy a saját gondjait zúdítja már a második levélben,ez pedig fojtogató.

Olyan barátot,akivel tényleg közös sok minden,ebben a 30 feletti korban csoda találni.

Meg aztán, nekunk is van már szokásrendunk,stb, amit nehezen igazítunk máshoz.

De ha akarja valaki,akkor tudná,csak ahhoz akarni kell.

Nézd a Te esetedben már ott kisiklott,amikor a munkahelyi pozicíóval eltérés lett kettőtök között.Egy igaz barát akkor is barát marad,ha ő igazgató, a másik portás marad.Aki lenézi a másikat, onnan fogva nem barát-én így gondolom.

Szerintem sokan vagyunk így,akiknek nincs barátja,de örulnének neki...

F/Bpest

Az egyik alapszabály az életben:

Munkában, üzletben nincsen barátság!

3as: amit te írsz, az nem erre vonatkozik. Ha közösen lenne valamilyen cégük, akkor lenne igaz, de ők csak kollégák voltak, úgy barátkoztak össze.

Kérdés, amikor összerúgtátok a port, akkor ki volt a hibás? Te voltál féltékeny rá, amiért nem te kaptad meg azt a pozíciót? Akkor nyugodtan keresheted, ha már úgy látod, hogy nem cselekedtél helyesen. De ha ő követett el veled szemben valamit, akkor keressen ő. Ha az előbbi, akkor hívd meg egy közös sütögetésre, de más a családon kívül ne legyen ott. És ha unja, amiről beszélsz, akkor egy kicsit fogd vissza magad, vagy váltsál témát. Az is igaz, hogy van egy olyan mondás is: A barátság selyem fonál, amely könnyen elszakad, össze lehet ugyan kötni, de a csomó megmarad.