Szerintetek így elérhetem, hogy több barátom legyen, és legyen igazi legjobb barátnőm, vagy semmi értelme? (lent)

Szóval az osztályban csak egy barátom van, meg néhány haverom, a "kirekesztettekhez" tartozom. Nem is feltétlenül az osztályból akarok barátokat, csak a suliból. (Persze az osztálytársaimmal sem ártana jóban lenni.)

Eddig hihetetlenül negatív és pesszimista ember voltam, úgy gondoltam, meg sem érdemlem, hogy igaz barátaim legyenek, ronda vagyok, szánalmas, stb. De mondhatni megváltoztam, most már van önbizalmam, kicsit a külsőm is megváltozott, szeretem, ahogy kinézek, és úgy gondolom, megérdemlem, hogy legyenek igaz barátaim. Csak az a baj, hogy csendes vagyok, és igazából ezen nem akarok változtatni, nem fogok hangos lenni és sokat beszélni azért, hogy elfogadjanak. A barátaimmal sokat nevetünk, hülyéskedünk, de ők nem igazi barátok, borzasztó gyerekesek, és az érzéseim, a problémáim nem fontosak számukra. Nem értjük meg egymást. Szóval velük közvetlen vagyok, de a többiekkel nem, mert nem szeretek hangoskodni, nagy társaságban lenni. Az osztályom többi tagja pedig általában együtt beszélget és hangoskodik, és aki csendesebb, azt lenézik. Nem akarok közéjük tartozni. Olyan barátokat szeretnék, akik nem annyira menők, lehet velük hülyéskedni de komolyak is. Szerintetek, ha pozitív vagyok, erősen hiszek benne, hogy lesznek igaz barátaim, akkor van rá esélyem, hogy az élet mellém sodor egy-két igaz barátot, vagy ez nem nagyon ér semmit ebben a helyzetben?

13l