Fog ez a helyzet valaha is változni? :/

Én egy ronda szemüveges srác vagyok és nincsenek barátaim. A középiskolában sem meg általánosban sem barátkozott velem senki sem. Soha nem ült mellém senki sem még a buszon sem. Épp a múltkor ültem egy teli buszon ahol mindenki mellé ült valaki és én vtam az egyetlen aki mellé senki nem ült, inkább álltak, nyanyákon is láttam, hogy nem akartak mellém ülni.

Senkinek sem vagyok szimpatikus, élőben senkivel se beszélek soha sem, neten is napokig nem beszélek senkivel sem. Volt még a nyáron 1 lány akin azt láttam, hogy barátkozni szeretne velem, de bevalotta, hogy rondának tart és szerinte is én egy nyúlbéla vagyok. Most már még ha a Spar pénztáránál taálkozunk is nem köszön.

Nem tudom az érzelmeimet sem irányítani, érzelmileg 0 vagyok. Nagyon elragadnak sokszor az érzések. Kommunikáció nem megy. Sokszor az öngyilkosság gondolata is megfordul a fejemben. Mit tehetnék? :(

20/F