Mihez kezdjek ezzel a helyzettel? Írjak neki, vagy hagyjam az egészet?

Egész kicsi korom óta van(volt) egy legjobb barátnőm, akivel mindig teljesen jól elvoltunk, rengeteg időt töltöttünk együtt. Aztán jött a gimnázium, és kicsit eltávolodtunk eleinte. Persze mindig sikerült tisztázni a dolgokat, időt szakítani végül a másikra. A gondok akkor kezdődtek, mikor neki barátja lett, és elég rendesen háttérbe szorultam. Egyáltalán nem voltam féltékeny, igazából nagyon örültem, hogy boldog, csak pl. egyre több olyan helyzet alakult ki, hogy megbeszéltünk egy programot, de a fiú miatt lemondta... És akkor már én is egyre kevesebbet invitáltam találkákra, már úgymond megszoktam "nélküle" az életet, hogy másokkal beszélgetek, másokkal töltök több időt. És amikor ez feljött köztünk, nagyon durván összevesztünk, és kb. 2 hónapja semmit sem beszéltünk egymással. Nyilván ez nem olyan orbitális probléma, nem egy nagy különbség, de valahogy mégiscsak hiányzik az életemből, legalább az, hogy néha napján leüljünk egy kávéra, és megvitassuk, mi van a másikkal. Mivel elég dühösen váltunk el, nem tudom, hívjam-e fel ezek után, vagy bízzam a dolgot az időre?

Tudom, hogy felmerül a kérdés, hogy miért egy internetes oldalon keresem a választ erre, de nem szívesen vonnék be ebbe más barátokat is, nem hiszem, hogy látnák ezt a problémát letisztultan vagy normálisan.

Köszönöm előre!! :) 16/L