Ez normális? Más is van ezzel így?

Szóval azt először le kell szögezni, hogy sosem voltam az a társaságkedvelő típus, alig vannak "barátaim", meg úgy alapjáraton teljesen jól elvagyok magamban. Viszont néha "ráfüggök" egy-egy konkrét emberre, és akkor őt tartom az egyetlen barátomnak.

Tehát néha szabályosan rosszul vagyok, ha nem beszélhetek az adott emberrel, és mindenki mással utálok szóba állni (mondjuk ez alapjáraton is így van). És ez az ember néhányévente cserélődik, az "előző" embert ilyenkor mintha egyszerűen levágnák rólam, nem tud többet érdekelni.

Tehát konkrétan olyan, mintha monogám lennék barátság szempontjából xD

Mennyire normális, általános ez? Ezt nevezik legjobb barátnak? :'D Tényleg bocsi, ha hülyeséget kérdezek, csak tényleg nem értem. Másoknak egy csomó barátjuk van, én meg mindig egyszerre csak egy embert tudok magamhoz közel érezni, ez egész életemben így volt.

17/L