Elvesztettem a legjobb barátnőmet, mit tegyek?

Tudom, hogy nem kellene ennyire komolyan vennem, mert rengeteg ember van még akivel barátkozhatok, de nálam ez nem ilyen egyszerű.Elég zárkózott vagyok, nagyon nehezen nyílok meg, emiatt nehezen szerzek barátokat.Konkrétan ő volt az egyetlen ember egész életemben akit igaz barátomnak nevezhetek, olyanok voltunk évekig, mint a testvérek, vele mindent megosztottam, hamarabb tudta hogy mit érzek, mint én.

Csak aztán más iskolába, más társaságba kerültünk, és neki lett egy fiúja.Azt hiszem ekkor kezdtünk szétmenni, megváltozott és hanyagolni kezdett.Ő boldog, sok baráttal és a fiújával, aminek én nagyon örülök, az egyetlen baj az, hogy amíg ő boldog és rózsaszín felhőben él,addig észre se veszi, hogy milyen rosszul érzem magam és milyen magányos vagyok nélküle.Mert hiába próbálok nyitni más emberek felé,valahogy nem akar összejönni a dolog.

Már hónapokkal ezelőtt volt, hogy "összevesztünk", de nem nevezném veszekedésnek, inkább csak annak a pillanatnak, amikor eldöntöttük, hogy járja mindenki a maga útját.Mostmár úgy megyünk el egymás mellett, mint az idegenek... Néha olvasgatom a régi üzeneteinket és visszagondolok azokra az időkre, amikor minden napot együtt töltöttünk és hajnalokig fent voltunk üzengetni, amikor volt mellettem valaki, akire bármikor számíthattam.

Mit tegyek? Van értelme kibékülni így, hogy ennyire megváltozott? Vagy egyszerűen csak próbáljak továbblépni? És azt hogy csináljam?