Hamis barátok. Mit tegyek? Mondjam a szemükbe vagy tartsam magamban a véleményem, hátha változik a helyzet? L/17

"Megváltozott minden. Jobban mondva ti változtatok meg. Nem én, de nem ám. Tudjátok, régen nem voltatok körülvéve 600 mázsa baráttal, akikkel mostanában rendkívül jól elvagytok.

Olyan érzésetek van, mintha valakit kihagytatok volna a számításból? Hm. Talán engem. Talán azt az embert, aki mindig mellettetek állt, aki folyamatosan szervezte a programokat, hogy ne menjen tönkre a barátságunk. Es látjátok? Teljesen felesleges volt az egész.

Szerintem el sem tudjátok képzelni, hogy hány szünetet szenvedtem végig az idei tanévben egyes egyedül. Akkor most megkérlek titeket, hogy gondoljátok át, ti hányat töltöttetek el így. Azt a... El sem hiszem. Egyet sem? Meglepő.

Ismeritek azt a mondást, hogy "Ha nincs ló, jó a szamár is"? Biztosan. Érdekességként megjegyezném, hogy az ezt megelőző két évben ez nem így volt.

És igen, akkor most jöhetnek a megjegyzések, miszerint egy hisztis p*csa vagyok, aki saját magának generálja a konfliktusokat, mert éppen nincs jobb dolga. Ahha. Szerintem is.

El vagyok felejtve, emberek. Az idő nagy reszében ezt érzékelem, tapasztalom. Meguntam. Nincs szükségem hamis barátokra. Ilyen áron inkabb ne is legyenek."