Van olyan ismerősötök aki nagyon fiatalon hunyt el?

Osztálytársam.

10 éves volt.

Ráadásul a legjóindulatúbb ember akit ismertem

Egyik évfolyamtársam 13 évesen hunyt el.

Jóban voltam vele,mindenki szerette.

Rákos volt. Halála előtt 2 éven keresztül járt kezelésekre,majd mikor kigyógyult , egy tüdőgyulladás vitte el.

Egy unokatestvérem... kislány, csak egy hónapot élt.

Lányom osztálytársa középiskolában, 16 évesen ment el a srác, leukémiája volt.

Legjobb barátnőm és egyben osztálytársam 18 évesen, balesetben.

Legközelebbi alkalommal, amikor suliba mentünk, az iskolapad az ő felén tele volt virágokkal, mécsesekkel, és a képével, fekete keretben. A padtársa voltam. Még az iskola előterében is volt egy kép róla, amihez virágokat, mécseseket tettek. Sokáig fel sem fogtam, sírni se tudtam, mert az ember ilyen esetben azonnal nem képes szembenézi azzal, hogy egy illető többé nem létezik. Aki nem éli át, nem tudhatja, milyen érzés pontosan ez. De amikor tudatosul a tény, utána könnyebb. Éppen érettségire készültünk, amikor megtörtént, ezért még nehezebb volt az az időszak.

Két év telt el, már tudok sírás nélkül beszélni róla, de ehhez hosszú hónapoknak kellett eltelnie. Sokat sírtam akkoriban minden nap, és kérdeztem, hogy miért történt mindez, de végül viszonylag könnyen elengedtem őt, pedig fantasztikus lány volt.

Semmi sem adhatja vissza a keze melegét és a nevetését, hiába vannak képeim és emlékeim róla. Nagyon fiatalon halt értelmetlen halált, de kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy idővel el kell engednünk. Más választás nincs.

20/L