Mit tegyek, ha a legjobb barátnőm kétszínű?

8 éve a legjobb barátnőm, azóta sokat változott: rossz irányba. Ő is a legjobb barátnőjének tart, más barátnője nem is igazán van. Mostanra már úgy érzem, ebben a "barátságban" nem egyenlő félként működünk együtt. Kissé nárcisztikus személyiség.

Nekem írja meg facebookon mindig a problémáit, nekem dicsekszik, nekem ír regényeket pasikról, és én nagyon sokáig részletesen válaszoltam, tanácsokat adtam neki. Viszont most már visszább vettem a támogatásomból, mert én elég nagy traumán mentem át az utóbbi néhány hónapban, és ő egyszer sem kérdezte meg, hogy vagyok, neki az ő apró problémái fontosabbak voltak, azokról áradozott nekem, én egyáltalán nem érdekeltem. Mikor írok pár sort arról, milyen rossz passzban vagyok a trauma miatt, csak néhány mondatos választ kapok, aztán újra ő áradozik általában az aktuális pasijairól. Ez a facebook része, de jobban zavar, h mikor mondom neki, h találkozzunk, és végre talál egy időpontot, mikor időt tud szakítani rám, egyszercsak lemondja (általában utolsó nap), vagy pedig elfelejti, és így nem találkozunk. Mostanában gyakrabban keres, hogy találkozzunk, és egy időbe telt, mire rájöttem, hogy miért. Összejött egy pasival, akivel csak titokban találkozhat, mert a szülei nem tudhatnak róla, ezért én vagyok az ürügy. Velem találkozik 1 órára, aztán onnan megy a pasihoz, és úgy tesz otthon, mintha velem lett volna egész éjjel. Ez nagyon zavar. Most is kérdeztem, tudunk-e talizni csütörtökön, először azt mondta, igen, aztán lemondta, és mondta, h talizzunk pénteken. Mondtam, h oké, erre hozzáteszi, h "de csak egy kis időre tudunk", mert hogy ő utána megy ahhoz a pasihoz... Van nekem jobb dolgom, mint hogy mindig ürügynek használjon. Van párom, akkor inkább töltöm vele az időmet, minthogy 1 órára kihasználjon az állítólagos legjobb barátnőm. És az a durva, hogy észre sem veszi, hogy ez gáz, vagy csak nem érdekli. A párom már többször mondta, h nem érti, miért barátkozok még vele. Mit tegyek? 8 év barátságot nehéz eldobni, de ez így nem barátság, hanem kihasználás már kb. Mondjam el neki, hogy mennyire gáz, amit csinál? Az a baj, hogy akkor rögtön támadna (ismerem), összevesznénk, és nem beszélnénk többet. Én nagyon élvezem azokat a ritka napokat (havi 1), amiket együtt töltünk, és nem akarom ezt elveszíteni. Azt ezzel nem tudnám elérni, hogy többször akarjon találkozni velem, és ne csak kihasználni akarjon. Most azt csinálom egy kis ideje, h mikor érzem, h csak ürügynek kellenék, azt mondom, nem érek rá, hátha észreveszi magát, és esetleg elkezd hiányolni. Tudnátok valami tanácsot adni?

22/L