Barát elvesztése szerinted is felér egy szakítással? Szerintem sokkal fájdalmasabb. Ha volt ilyen élményed, hogyan heverted ki?

1. A barátot nem veszíti el az ember, csak ha meghal. A barátság egy életre szóló kötelék. Ha vége lesz egy "baráti" kapcsolatnak, akkor az azért van, mert nem alakult ki olyan erős kötelék, amit már joggal nevezhetünk barátságnak.

2. Akit ti elveszítetek, az nem a barátotok, hanem függtök tőle. Ragaszkodtok ahhoz az egy emberhez, aki szóba áll veletek. Ha lenne életetek, akkor nem egy emberen múlna a boldogságotok.

3. Nektek soha nem lesz igazi barátotok, és soha nem tudjátok meg, hogy milyen is egy igazi barátság, mert senkivel nem vagytok együtt annyit, hogy az kialakuljon. Az nem barátság, hogy fészbukon mindennap írtok egymásnak és lájkoljátok egymás képeit, és csak a szobátok magányában tapizzátok a telefonjaitokat. Sajnos ez nem így működik!

A 4-es baromságokat beszél, azért lett lepontozva.

Én anno olyat vesztettem el, akivel gimitől egyetem utánig barátok voltunk, (általánosban is ismertem, de csak annnyira, hogy tudtam, hogy ki, aztán egy gimibe kerültünk).

És ez a 90es évek végén volt, hol volt akkor internet, Facebook...egyszerűen, mindenki más fontosabb lett neki, mint én.