Kezdőoldal » Emberek » Barátok, barátságok » Vajon tényleg elvesztettem?

Vajon tényleg elvesztettem?

Figyelt kérdés
Ovi óta volt egy legjobb barátnőm. Legyen most ő az A lány. Imádtuk egymást egyszerűen nem tudtunk egymás nélkül létezni. De aztán jött a suli, másokat is megismertünk. Ekkor az A lány nagyon jóba lett a (nevezzük itt) B lánnyal. Esküszöm én tényleg megpróbáltam vele barátkozni de mindig összekaptunk. Ez odáig fajult, hogy második osztályban felpofozott. Ugye e közben próbáltam az A lánnyal barátságunkat életben tartani, több-kevesebb sikerrel. Tehát ebben az évben kiderült, hogy az A lány jövőre már külföldre költözik és évente egyszer, max kétszer láthatom. Ekkor egy világ omlott össze bennem. Próbáltam kiélvezni az időt vele, de ez az idő kevésnek bizonyult. A következő évben a B lány is itthagyta ezt az iskolát, így gyakorlatilag egyedül maradtam. Az A lánnyal próbáltunk mindennap skype-olni, chat-elni de aztán egyre ritkábban beszélgettünk. Végül jó volt ha egy hónapban pár sort írtunk a másiknak. Minden évben találkoztunk. De nagyon elhidegültünk egymástól. Idő közben ő is talált barátokat, megtanulta a nyelvet, és én is több barátra tettem szert itthon. Most, 6 év múlva rájöttem, hogy nagyon eltávolodtunk egymástól. És úgy érzem ez az én hibám. Többet kellett volna vele foglalkoznom... Ugyanis, most, hogy erre rájöttem, próbáltam vele beszélgetni de pár mondat után semmilyen közös témát nem találtunk. Egyre jobban hiányzik az együtt töltött idő, de valahogy egyre nehezebb. Tényleg én rontottam el? Én vagyok a hibás? Sosem képzeltem volna, hogy idáig jutunk...
2017. jún. 5. 18:58
 1/2 anonim ***** válasza:
nem, nem vagy hibás, ez történik általában az ilyen barátságokkal. ne aggódj, ha rágódsz rajta nagyon rossz lesz, próbálj másra is figyelni. hidd el, nem csak ő van, rengeteg más lány él még körülötted, jó, fáj, tudom, de ebből nem nagyon lesz már semmi. kitartás :)
2017. jún. 5. 19:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:

Figyelj, ez azért ha úgy vesszük bizonyos értelemben természetes. Mármint tényleg, nem ugyanabban a környezetben éltek, nem köt össze titeket az, hogy nap mint nap találkoztok, ebből adódóan kevés a közös élmény, ami viszont elég determináns része egy barátságnak. Az pedig, hogy mindketten másokkal barátkoztok, egyáltalán nem baj, mindenkinek szüksége van a környezetében hozzá közel álló emberekre.

És azt, hogy ez a te hibád, azt felejtsd el, egy kapcsolat alakulása két emberen múlik.

Nem tudom, hogy most már megéri-e ezzel foglalkozni, mert valószínűleg mindketten megváltoztatok, és mind mondtad, pár üzenet után elfogy a közös téma...

Ilyenkor az ember hajlamos, hogy amivel olyan jó volt akkor, vissza akarja hozni ezt az időszakot, és úgy gondol a másikra, amilyen régen volt, de minden elmúlik egyszer.

Az alapprobléma, a távolság nem változott, és ha ez a kapcsolat ennyire kihűlt, akkor valószínűleg csak az tudna titeket újra összekovácsolni, hogyha újra egy környezetben lennétek, de ez nincs a kilátásban.

A távkapcsolatok közül pedig csak kevés működik jól.

2017. jún. 10. 23:07
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!