Azért utál meg sorra minden barátom, mert depressziós vagyok?

Esélyes... Amíg nem tapasztalja meg a legtöbb ember, hogy milyen rossz, nem fogják elviselni sem, velem ugyanez történt, de lerendeztem azzal, hogy ők nem voltak barátok. :)

18/F

Az iskolában nem igazán empatikusak az osztálytársak egymással. Konkrétan egy rakás random ember egy helyre kènyszerítve. Ott tényleg azt mondanám, hogy már ne is próbálj barátkozni, max ne utasítsd el. ha valaki közeledik hozzád.

Ismerősöket szerezni inkább sulin kívül javasolnám, az tartósabb lehet.

Viszont az jobban számíthat, hogy miért vagy depressziós?

Ha nem szeretnèd ide kiírni, privátban is leírhatod.

22\F

Szia!

Lehetséges, hogy ez is benne van, sok ember nem szereti, ha valaki gyakran panaszkodik saját magáról. Viszont aki ezért megutál, az nem is volt igazi barátod. Nem tudok mást javasolni, mint hogy próbálj meg (biztos nem könnyű) olyan embereket találni, akiket érdekelnek a problémáid. Nekem is gyakran van melankolikus hangulatom (bár depressziós talán nem vagyok), de a problémáimat próbálom azokkal megbeszélni, akik tudom, hogy megértenek (cserében én is meghallgatom az övéket, meg néha beszélünk másról is, hogy ne csak erről szóljon a társalgás), az osztályban pedig nem hangoztatom (bár abból se lenne baj, mert jó a közösség, itt nem divat, hogy kiutálunk valakit).

18/f

ők egy különcködőt látnak csak és mivel nem kommunikálsz a sima különcből gőgös,flegma különc lesz.

ami még szomorú,hogy szinte erényedként jellemzed az úgymond depressziódat és nem a megszüntetésére teszel törekvéseket,hanem azt akarod,hogy mindenki kedveljen téged ok nélkül úgy,hogy te nem teszel erőfeszítést ezért.

befektetett meló nélkül meg csak akkor van eredmény ha nagyon szép lány vagy,vagy ha edzéssel széppé formálod magad.

Milyen ellenség? Milyen rádszállás?

Írj erről bővebben.

Ja, és kérdező, elég nagy tévedésben vagy, ha azt hiszed, hogy rajtad kívül olyan sok embert érdekelne a problémád. Mondjuk pl a szüleidet, de érdemben ők sem tudnak segíteni.

Csak te tudsz magadon segíteni, meg a pszichológus, de a magad akarata nélkül az sem.

Legyen méltóságod, ha beszólnak, ne és tőle depresszióba. Tudd, hogy mi megy körülötted, valószínűleg ezek kipletykáltak téged. Tapasztalatból mondom.

Próbáld megtudni, hogy miért utált meg mindenki. Alapjábavéve, ha pl lenne egy lány, aki tetszik, és valami csoda folytán beszélni tudnék vele, ha megtudnám, hogy depis, nem utálnám meg.

Nem ez a probléma.

A többiektől nyilván nem kérdezed meg, hogy mi a baj veled, esetleg a szüleidtől, tesódtól... Ismerd ki magad.

Mondjuk megváltozni nem fogsz, max kicsit jobban ügyelsz a hibáidra.

Ezt azért mondom, mert én pl tudom magamról, h nagyon sokszor hülye, bunkó, érthetetlen vagyok (és a humorom sokak szerint egyáltalán nem vicces), de én a magam bőrében érzem jól, talán te is.

Legyen önbizalmad. Könnyű mondani, nekem sincs sok, de ez fontos. Kevés önbizalom még mindig jobb, mint a semmi.

Sok szerencsét 17f