Nektek volt/van anorexiás barátotok/ismerősötök?

Volt.

Sehogy. Mit segítsek neki? Ő dönti el mikor hogy eszik és mit. Szerettem őt továbbra is, ahogy eddig, nem változtat semmin.

Volt.

Semmit nem csináltam, 40 kilósan is szerettem, nem traktáltam kajával.

Egy év után kezdte összeszedni magt, most már egészséges :)

Nővérem az volt olyan 12-14 éves korában, én nem is tudtam róla csak kb 4-5 év múlva mondták, hogy az volt.

Mentségemre szóljon, hogy 8,5 évvel fiatalabb vagyok nála, így nemigen vettem észre ilyen dolgokat, ezért nem is csináltam semmit.

Nekem osztálytársam volt ilyen, mikor megismertem, már megvolt a betegsége. Nem nagyon voltak barátai az osztályban, pedig sok embernek szimpatikus volt (nekem is pl.), de teljesen elzárkózott.

Nem tudtunk neki semmit segíteni, annyit max., hogy mikor egymást hülyére szekáltuk viccből, akkor őt kihagytuk, meg elfogadtuk, hogy többet hiányzik, át kell neki küldeni a házikat, hogy időnként félrevonul vagy furán viselkedik.

Viszont a tanárok néha botrányosan álltak hozzá, volt, aki üvöltözött vele, hogy vegye le a kabátját, nem értem, ez mire volt jó. Az ofőnk meg kifejezetten utálta, ha nem volt benn suliban, akkor kibeszélte nekünk, mi meg csak néztünk félre, egy-két nagyobb szájú lány mondta csak meg neki, hogy nem ért vele egyet (az osztályfőnökkel).

Utsó évre magántanuló lett, mostanra úgy tudom, meggyógyult és gyógyszerésznek tanul.