Mennyire illetlenség finoman visszautasítani az aggódó, de számomra zavaró megjegyzéseket?
Említettem néhány kérdésnél, hogy Anorexiából gyógyulok; szóval a szituáció néhány olvasóban ezért lesz ismerős.
Szépen haladok, 3 kg feljött és nagyon zavar, amikor erről kezdenek távoli ismerősök faggatni.
Például megyek az utcán, összefutok egy ismerőssel és megjegyzi, hogy mennyire lefogytam; az illetlen szűkszavúságom illetve a nem tetsző arckifejezésem ellenére pedig faggatni kezd az indokról, majd hosszas sopánkodásba kezd.
Vannak, akik közösségi portálokon írnak rám havonta egyszer-kétszer ezzel kapcsolatban, hogy miért fogytam le vagy, hogy híztam e.
Arról nem beszélve, hogy Édesanyámra spontán jönnek rá pillanatok amikor nem vagyok éhes és ezért nem fogadom el amikor jégkrém+pörkölt+csokoládé+szendviccsel kínál, amitől van, hogy bepánikol és a mérlegre parancsol.
Ezek mind aggodalomból születnek nekik, viszont engem idegesít. Főleg, mert egyedül értem el idáig (doki segítségével persze) és nulla támaszul szolgálva nincs joguk felbukkanni szerintem, hogy beleszóljanak ebbe az egészbe.
Ráadásul van, amikor ez visszalök kicsit a gyógyulásban, illetve jó kiszakadni, jobban segít nem éjjel-nappal a súlyomon merengeni, hanem enni és élvezni az életet.
Szerintetek így taplóság elutasítanom az aggódó embereket és rájuk szólnom?
válasza: válasza:Édesanyámmal sokszor beszéltem erről; kértem, ne kínálgasson, de folytatja.
Tudatában vagyok annak, hogy szeretetből és féltésből teszi és szerencsés vagyok, hogy törődik velem; másnak szörnyű a sorsa
Ez a hozzáállás segít, viszont mások lerohanásaival viszont bem tudok mit kezdeni és nagyon idegesítenek.
Viszont megnyugodtam, hogy nem szemtelenség a részemről megjérni őket, hogy ejtsük a témát.
Amúgy azzal is bajban vagyok, hogyan lehetne udvariasan, de határozottan.
Egy nő pl a legalkalmatlanabb időben kezdett rá és mondtam neki, "ugorjunj", de erre még inkább folytatta és 5-10 percig abba se hagyta. :/
válasza:1 válaszoló vagyok:
Egyáltalán nem szemtelenség. Az miért lenne szemtelenség hogy a saját komfort zónád megtartsd? Nem az. Felesleges ezen rágódnod. Akivel letudsz ülni, megbeszélni a dolgokat hogy te hogy érzel és tudatni velük hogy igen is gyógyulsz, akarsz gyógyulni akkor megfogják érteni, és igen anyukádnak pedig nagyon örülj, beszéld meg vele hogy te hálás vagy hogy segíteni akar, de azt próbálja meg úgy, ahogy neked jó és kellemes.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!