Hogy monsjam meg ismerősömnek hogy nem mindenkinek van cég tulajdonos apja, hogy fel is fogja?

Az a baj hogy sokszor össze vagyok zárva az illetővel a rokonság miatt. Folyamatosan piszkál és azzal vádol hogy a szüleimen élősködök, azért mentem egyetemre. Az nem zavarja hogy 2 állásom van egyetem mellett (egy hétköznapokra, egy meg beugrós hétvégére). Magyarázza hogy hülyesés az egész és azért vagyok csak ott hogy azt az időt is ellógjam. Persze ő már 16 évesen is dolgozott.

Hozzáteszem én is dolgoztam 16 évesen, csak én diákmelót, ő meg azóta is apja cégénél van. Veri a mellét a 300 ezres fizetésére érettségi nélkül, és kapom a sikeres ember tanácsait. De nekem nincs családtag aki bevenne a cégbe majd haláláig abból a pénzből eltartana, végül meg átruházná az egészet. Ha megemlítem akkor jön a "csak akarat meg kitartás kérdése" duma. Mikor egy állásintejún se volt életében.

Volt hasonló ember az életetekben? Sajnos otthagyni nem tudom. De kiborít.