Nagyon eltávolodtam mindenkitől, és eltávolítottam emberkeet a közelemből, legfőképp a szüleimet. Mit tegyek?

Én ilyenkor vettem egy csomó bort meg sört azt youtube zene videó ezerrel...

Tök jól elvoltam egyedül is...

Van ötleted mitől alakulhatott ki benned ez? Történt valami dolog ami miatt nem bízol az emberekben, vagy hasonló? Ha van ilyen, akkor azt kéne rendbe szedni először. Aztán szépen lassan visszaszoktatni magad az emberekhez. Nem lehetetlen, csak akarni kell :D

Szüleiddel pedig mindenképp próbálj kevesebbet veszekedni. Mint írtad ez részben a te hibád is, ezt próbáld meg kiküszöbölni. Ők azok akik melletted fognak állni akármi is lesz. Biztos vagyok benne, hogy el tudjátok kerülni a veszekedések nagy részét.

És ha leülnél velük beszélgetni, hogy egy kicsit több szabadságot kérnél és téged ez zavar, hogy ennyit kérdezősködnek? Nem hinném, hogy nyakon vágnának érte.

Azon meg ne veszekedjetek, hogy kimész a konyhába és megkérdezi mit eszel. Elmondod neki, aztán jónapot kívánok. Feléjük is zárkózott vagy, ő pedig mint anyuka tudni akarja mi van a lányával. De mivel te nem nyílsz meg neki, ezért erőlteti ennyire ezeket a sablon kérdéseket. És érzi rajtad, hogy valami nem okés. Amolyan anyai ösztön, de nem akar rákérdezni, hogy mi a baj, mert nem tudja hogyan reagálnál. Ez hogy senki nem szeret, pedig hamis. A szüleid szeretnek. Ha nem szeretnének, pont tennének rá magasról, hogy mi van veled.

Azt javaslom üljetek le ezt megbeszélni. Mondj el nekik mindent ami bánt, és keressetek megoldást. Ettől még nem lesznek hirtelen barátaid, de ha már a családi háttér rendben van, az egy hihetetlen lökést tud adni ennek a problémának a leküzdésében :)

Áhám.. Na igen ez így kicsit keményebb szitu :/

Anyukáddal mi a helyzet? Vele beszélni esetleg? Vagy pont azért nem vele élsz, mert ő még rosszabb?

Az a baj az ilyen esetekkel, hogy veled még lehet is beszélni, hogy változtass, de nagyidéknak is ezt kellene tenniük, amire ugye nem biztos hogy hajlandóak...

Közelebbi rokon akihez költözhetnél?

Esetleg vannak ezek a lelkisegély vonalak. Nemtudom mennyire működnek, hál'istennek sose volt rá szükségem, de ha még élnek, csak nem lehetnek annyira rosszak.

Amit még javasolni tudok, az az hogy az interneten próbálj meg keresni olyan embereket, akik hozzád hasonlóak, és velük beszélgess, akár anonim módon is. Így nem kell szoronganod személyesen, nem kell attól félned hogy mit fog rólad gondolni a másik, és olykor még segíteni is tudnak ha hasonló helyzetben voltak mint te. Ha velem és a többi válaszadóval így elbeszélgetsz ezen az oldalon, nem hinném hogy ez kihívást okozna ^^