Ha fél évig hanyagol, akkor nem is volt igazi a barátságunk?

Az összes barátom így kopott el. És ha falhoz állítottam és megmondtam kerek perec hogy ez így rosszul esik és olyan mintha már nem érdekelném, akkor meg jött a mentegetőzés hogy hát sok a dolga, nincs ideje semmire stb.

Nem. Az ilyen nem barát. Ha magától nem kíváncsi rád, akkor el kell engedni. Bár tény én így lettem magányos. A sokadik ilyen "barát" után pedig annyira elvesztettem a hitet az emberekben, hogy most már nem is kötődőm inkább senkihez, mert úgyis lelép egy idő után. Pedig én mindegyik személyt szerettem és számíthatott rám. De hát ez van. Nem mindenki elég értékes egy ilyen kapcsolathoz, úgy látszik.

Voltam már egyik, másik helyzetben is.Amikor engem hanyagolt az egykor legjobb barátnőm nagyon bántott.Ez először nem látványos dolgokban nyilvánult meg,ritkábban írt,jobban társaságban akart már velem találkozni, ott igyekezett elhúzódni tőlem.Volt 3 nagy vitánk,az utolsó vitára ráment abrátságunk. Azt mondta utána kinőttük egymást, elvesszük egymástól a fejlődési lehetőséget,meg sok mindent összehordott.Nagyon levoltam döbbenve,nem értettem az egészet. Kb. 2évig kerültem azóta beszélünk, bocsánatot kért üzenetben,de az nem elég a kapcsolat helyreállitásához, amit valószínű nem is szeretne meg már én sem.

Egy másik helyzetben én távolodtam el egy személytől,mert túl természetesnek vett.Szavak szintjén biztosított a nagy barátságról,de minden róla szólt.Az irányomba meg egy alaptiszteletet nem volt képes megadni.Ő keresett utána egy ideig, de elzárkóztam és jobban is érzem magam nélküle.