Hamis barátok, hogy mondjam el?

Van egy "barátnőm", akit nem szeretek. Soha nem szerettem, táncórára járunk együtt és mindig nagyon kedves volt, elhívott moziba egyszer és azóta vagyunk "barátnők". De én már ott sem éreztem jól magam vele, rájöttem, hogy szörnyen idegesít. Viszont utána hosszan beszélt nekem az életéről, beavatott bizalmas dolgokba meg hogy mennyire ki volt közösítve meg az osztályában sem szeretik és hogy sokat szenved, de én olyan rendes vagyok, engem nagyon szeret és úgy örül hogy így egymásra találtunk. Nem mertem elmondani neki az igazat, hogy én nem így érzem. Aztán azóta is írogat megpróbáltam lerázni, nem érek rá stb. de nem vette a lapot én meg bunkózni nem akartam mert kellemetlen lenne táncon. Úgyhogy ez így maradt amíg teltek az évek. Ritkán elmentem vele találkozni amilyen ritkán csak tudtam de x időnél nem akartam tovább megváratni mert az kellemetlen. Depressziós szegény és figyelemhiányos, megállás nélkül beszél. Egyre többet akar találkozni velem, ha vele vagyok olyan mintha a hajam tépnék. Állandó hazugságok. Félek, ha elmondom neki mi van öngyilkos lesz vagy valami. Mit tegyek?