Mennyire normális, hogy egy átlagos úgymond "Tini" magányosan érzi magát, magányosan tölti a napjait, éli monoton életét? Bővebben lent.

Szerintem érdemes lenne megtanulni az agykontrollt vagy mindfulness-t vagy valamilyen (bármilyen) relaxációs módszert.

Szerintem ne csak passzívan pihenj, hanem menj el futni, edzeni, biciklizni, kirándulni. Sokkal jobban fogsz aludni, és levezeted a frusztraciodat is. Utazz az országon belül, kellingezz a balcsinál. Biciklizd körbe. Ezeket mind lehet egyedül csinálni és önbizalmat ad.

Undorito vilagban elunk, nem csak neked nehez baratokat talalni, hanem mindenki masnak is, mivel a legtobb ember csak erdekbol baratkozik. Szoval az ilyeneket ne is hianyoljad az eletedbol.

Szerintem már nem annyira tini, még akkor sem ha mostanában kitolódik a felnőtt kor kezdete 21-23 éves korra. Van ahol már most is inkább felnőttnek számít 17 évesen az ember, pár évtizeddel ezelőtt meg valóban így is volt még. Ez azt jelenti, hogy már nem a családban betöltött szereped az elsődleges, de még nem alakítottál ki önálló életformát sem. Erre lenne való ez az időszak, úgymond az identitáskeresésre. Ezt viszont otthon nem fogod megtalálni, ez az ami csak tapasztalati úton lehet felfedezni, kiépíteni magadban. Nem barátok kellenek ehhez meg programok, azok jönnek maguktól, ha belekezdesz valamibe. Valami nagyobba annál, mint hogy otthon írogatsz arról, hogy nem történik semmi veled. Vannak helyzetek az életben amiket csak megugrani lehet, és nem lassan alakítgatni. A felnőttéválás is ilyen sajnos (azért sajnos mert én sem vagyok ilyen), de van amihez több kockázat és nagyobb erőfeszítés szükséges, viszont csak ez fog tudni valamilyenné formálni. Ha ezeket kihagyod, nem lesz semmi és nem leszel semmilyen, később meg még sokkal nehezebb lesz ezt az utat bejárni. Megértem, hogy kimozdulni teljesen céltalanul értelmetlennek látszik, ezért is kellene keresned konkrét dolgokat, feladatokat ami azzal jár hogy kiteszed a lábad és emberek közé mész. Szokni kell az embereket, tanulni őket, a társas érintkezés különböző formáit. Nem annyira természetes az, hogy mindenki tudja magatól. Az osztály, az iskola, a család, csak egy kis részlete ennek, neked meg az egészben kell majd élned, és minél előbb beleszoksz, annal könnyebben alakíthatsz ki magadnak olyan életet amiben jól érzed magad hosszabb távon is. Szóval azért érzed rosszul magad, mert a 17 éved tudja ezt, de te még nem. Most már igen mert leírtam. Nagyon szívesen!

Én is ilyen helyzetben vagyok :( 19/L

Én szívesen beszélgetek, azzal aki szeretne :D