Mennyire határoz meg a kor? (kifejtéssel)?

40 éves nő vagyok, barátkozni bárkivel, nyugdíjastól kezdve a gyerekekig, bárkivel szót értek. A nyugdíjast inkább meghallgatom, a gyereket inkább én támogatom, úgy értem megértem és jobban tudok neki jó tanácsot adni, ennyi a különbség mondjuk.

Párkapcsolat más. Szerintem nálam 4-5 vagy annál több évvel fiatalabb pasival kezdeni már gáz. Fölfele meg bár lehet elfogadott a nép szerint, hogy a pasi akármilyen idős lehet, nálam ott is úgy az 5 év a max., de 7 évvel idősebb már tényleg ne legyen.... És igen, ha tudom a korát, akkor kerek perec elutasítom, ha nem stimmel. :)

akár plusz akár mínusz téren vannak pozitív tapasztalataim

de azokat nem szeretem akik 14 évesen mondják, hogy "ők mennyivel érettebbek a koruknál", azt is utáltam amikor rám mondták, mert voltak céljaim már fiatalon is

időseknél szintén utálom, hogy elvárják a tiszteletet, amikor bunkó gyökerek

az érettség nem kor függő, a tapasztalat az viszont igen

14 évesen még az embernek nincsenek nagy tapasztalatai, bármennyire is soknak tűnik

persze lehet 2-3-5-8-10 év tapasztalat X dologban, de ne akarja előadni magát, hogy ő már annyi tapasztalattal rendelkezik, mint egy 80 éves

Hát azért lehetőleg ne legyen 10 év köztünk, de olyan 5 év korkülönbség szerintem még simán belefér.

Az egyik lánybarátom pont öt évvel fiatalabb nálam, de olyan érett gondolkodású, olyan felelősségtudatos, és a fiatalkora ellenére olyan sokat megtapasztalt már, hogy olyan már nekem, mintha a nővérem lenne.

25/F

Egyszer összesodort a sors egy nálam 10 évvel idősebb pasival, szívesen összejöttem volna vele, de tudtam, hogy nem lenne helyènvaló. Hosszú hónapok gondolkodàsa után kènytelen voltam őt elengedni. Sok lett volna az a 10 év. Szóval ez a pàrkapcsolati nézetem, de szerintem, ha idősödni fogok ez fog változni.

Barátság téren ez más, ott nem zavar 8-10 év korkülönbsèg, legalább el tud látni tanàcsokkal egy ilyen korú ember, mert amin én átmegyek, azon biztos, hogy ők is átestek már többször is.

Fiatalabb esetre nem tudok saját példát.

Milyen korosztàlyban érzem jól magam? Ez nekem egy nagyon "attól függ" kérdés. Tavaly végeztem gimnàziumban, fiú osztályba jártam, és hát majdnem az összes fiút utáltam, mert alpári senkihàzi volt az összes, órán nem lehetett tőlük figyelni, beszóltak, proli módon beszéltek, fingottak, büfögtek, ordítottak, hányinger volt. Lányokról: Testnevelès órán a lány osztàllyal voltam, na ott az öltözőben olyanokat kellett hallanom, hogy kit hol dugtak meg, diszkóban/kocsmàban/mosdóban, stb. Nem éreztem jól magamat egyik helyen sem. Most estin tanulok, ketten vagyunk húsz év alattiak, a többiek mind 35-50 év közöttiek, és nagyon jó velük dolgozni. Mindenki figyel, csendben van elméleten, gyakorlaton beszélgetünk, segít mindenki mindenkinek, szóval komolyabbak. De nyilván, ha szórakozni megyek jobban szeretek kb egyidősökkel menni, mint 20-30 évvel idődebbekkel, ők már nekem nyilvànvalóan nem lennènek alkalmasak barátnak.