Ha az ember a régi barátaitól távol kerül, messze-messze, akkor abban bele lehet fásulni?

Nem feltétlenül. Én messze messze költöztem a legközelebbi barátaimtól, 500-2000 km között van a távolság, de nem fásultam bele. A barátságunk dinamikája átalakult, de a mai napig ápoljuk őket a lehetőségeinkhez mérten. Minden évben közös nagy társaságos nyaralás, külön pedig évi 2-3 látogatást megoldunk, ami minimum pár nap, ezen kívül párhetente Skype, ennél kicsit gyakoribb üzenetváltás. Működik :)

Illetve persze helyben is találtam haverokat, ismerősöket. Az elején egyedül jártam minden számomra érdekes programra, nyitott voltam, barátságos, idővel összejöttek itt is a jó emberi kapcsolatok.

Nem kell az életet úgy tekinteni, hogy van egy út ami ki van tűzve neked kis korod óta, hogy azt járd

Azok az emberek akikkel korábban megismerkedtél lehet, hogy teljesen más életük lett, nem ragaszkodhatsz olyanhoz ami megváltozott, ha te is megváltoztál