Vannak olyan évek 2010-től kezdve 2018-ig, melyekre nosztalgiával, jó érzéssel, kellemes emlékeket felidézve gondoltok? Melyek azok?

2013 júniusától 2015 szilveszteréig.

'13 júniusában érettségiztem le és várt rám egy gondtalan, bulizós nyár a barátaimmal. Akkor hál' istennek még nem volt olyan kínkeserves megoldanunk a közös találkozásokat, bandázásokat mint manapság felnőttként, és szinte minden hétre jutott valami közös alkalom. Azon a nyáron mentünk el életünk első több napos fesztiválozására, ami örök emlék marad :D

Szeptemberben megkezdődött az első, két éves OKJ-s képzésem, ahol egy nagyon jó osztályt és nagyon jó tanárokat kaptam magam mellé. Jóban voltam szinte mindenkivel, sok új barátot szereztem, a tanáraim felemeltek és nem pedig lehúztak (mint a gimiben), plusz azt tanulhattam, ami igazán érdekel.

Sokszor mászkáltunk el tanítás után is kávézgatni, közösen lófrálni a városba, és szombat esténként is rendszeresen voltak összeülős alkalmak. Nagyon imádtam, soha nem éreztem szinte még annyira azt, hogy jó helyen vagyok és sínen van az életem :)

'15 júniusában aztán véget ért a képzés, belekerültem a munka világába, de év végéig még viszonylag rendszeresen tartottuk a kapcsolatot a képzésről megismert barátokkal és még viszonylag összetartott a keménymag :) Annak az évnek a szilveszterekor is együtt buliztunk.

És én ezt a szilvesztert tartom annak a boldog korszak lezárásának.

A 2016-os év számomra másról sem szólt, minthogy ez a boldogság szép lassan kezdett darabokra esni, megszűnni. Egyre inkább ritkultak a találkozások, egyre inkább nagyobb volt a széthúzás a csapaton belül, szinte már mindenki összeveszett mindenkivel, plusz volt aki már családalapítás előtt állt és amiatt nem igazán tartott már igényt a mi társaságunkra. Én egészen 2019-ig próbáltam menteni a menthetőt és gyászoltam ezt az időszakot, amiről még naivan azt hittem, hogy örökké fog tartani, és a mi barátságunk tényleg időtálló lesz.

Sajnos nem lett az.

Ebben az évben felszívtam magam, megtettem a szükséges lépéseket és Budapestre költöztem, és a legtöbb téren tiszta lappal nyitottam, magam mögött hagyva a múltat. Egyelőre pedig eléggé klappolnak a dolgaim :)

Úgy érzem, hogy most ismét jó helyen vagyok, örülök, hogy nagyjából sikerült lezárnom a régi dolgokat. Sajnálni ettől függetlenül persze sajnálok mindent, hogy így alakult, de nagyon itt volt már az ideje továbblépnem.

(Bocsánat, ha túl hosszú lett.)

25/F