Miért nem vált ki belőlem különösebb érzelmeket az anyagi javak megszerzése?

Igen

A boldogsag tanulmanyozasnal irtak le tudosok, hogy ketfele van, az önös célu es a hivatastudat.

Az önös celok (legyen kocsim, jot nyaraljak,szep hazam legyen stb)nem tartanak addig, mint a hivatastudat, pl orvos meggyogyitotta a jarni nem tudo gyereket es kesöbb latja futni szaladni, esetleg versenyekre jarni, tanar megranitotta a gyereket irni olvasni, es sikeres lett a volt kisdiàkja aki lehet még hisztizett is egy egy betünél, ez utobbi sikerélmények halmozasa okoz tartos boldogsàgot, söt, bizonyitottàk azt is hogy erösebb immunt es hosszabb életet eredményez.

Mert nem számít.

Kb 1 napig érzed, hogy milyen jó utána az vállik az átlagossá.

Pl.: Autó vételnél, csak akkor tűnik fel hogy jó autód van ha véletlenűl más autójába kéne ülnöd.

Meg kb 2 havonta 1x van nekem, hogy megállok előtte és csak egy pillanatra elönt , hogy "Wow ez milyen menő".

Ez azért nem történik többször mert mindennap látom, vezetem.

Plusz belülről igazán nem is tűnik nagy dolognak, mert onnan igazán nem látod az autót, meg a vezetésre koncentrálsz.

Csak akkor tűnik fel, hogy valamivel a normátol eltér ha oda jönnek a benzinkúton, hogy "Mennyit fogyaszt?"

Vagy időnként beszolnak vagy hallod hogy kibeszélnek, de akkor sem azt érzed, hogy neked milyen jó hanem csak furcsálod és tovább mész.

Ahogy jobb játékaid lesznek egyre magasabbak lesznek az elvárásaid így igazán soha sem fogod úgy élvezni ahogy a kérdésed alapján akarod.

Szóval teljesen normális.