Egy diakónus aki majdnem pap fel adhatja ezt az egesz hivatást? Ugy értve hogy lemond mindenről amit idaig felépített es normalis férfiként éli tovabb az életet?

Istent sokféleképpen lehet szolgálni...

Egyébként még a katolikus egyházon belül is van lehetőség rá, hogy egyszerre legyen valaki pap, és éljen családos életet: a görögkatolikus papság -persze ezt nyilván tudod Te is...

Egyébként ha valaki már elment odaáig, hogy diakónus már és már majdnem pap, akkor igen sok mindenről lemondott Isten segítségével -az Ő segítsége nélkül ez az út nem lehetséges-, ha most mégis kételyt érez az valószínűleg inkább a környezete miatt van.

Amikor elindult a hivatása felé feltételezhette, hogy a jövőben felmerülhetnek ilyen dolgok, ha akkor úgy gondolta Isten megsegíti ebben, akkor most hogy már diakónusként ez még jobban kell, hogy igaz legyen.

De indokolt esetben, lehet kérni áthelyezést egy másik egyházmegyébe is és ott új személyek, emberek lehet másképpen tudnak hozzáállni a szituációhoz.

Vagy esetleg valamelyik szerzetesközösségbe lehet kérni a belépést, ott ugye a testvérek jobban ott vannak egymásnak, mint a papok egy-egy megyében, ez lehet könnyebb is mint, az Egyházmegye váltás..

Az hogy melyik lesz neki a legjobb hosszútávon Istentől kell megkérdeznie imában, főleg ha már ilyen messze eljutott. Isten előre látja a dolgokat és mindig a jobbra biztat, bár nekünk teljesen szabad akaratunk van és ezt nagyon tiszteletben tartja.

Nyilván akik ezen az úton járnak, őket másképpen kell kompenzálnia az életben -lelki értelemben-, hogy boldogak legyenek, mint a családosokat, akik utazgathatnak és nincsenek megkötve stb.

Fontos, hogy Isten= Végtelen Szeretet, így Ő csak a legjobbat szeretné nekünk és nem kényszerít senkit semmire.. A válasz a szívében és lelkében van az illetőnek..