Mennyi volt a leghosszabb idő, amíg nem szólaltál meg:?

Két, három hónap, ha az éneklés nem számít bele.

Társaságban is mindig szófukar voltam, de érdekes módon a legnagyobb hangzavarban is elül a zsivaj, ha megnyikkanok, bár be kell valljam, hogy maxosan fecsegek én is, ontom a vicceket, amiket többnyire röhögés kísér, de már húsz éve alig ittam piát.

Magamnak azért gondolok vicceket, így vigyorgok én eleget, vagy kell, vagy se, de Silentium est aureum, vagy másképp silence is golden, vagyis hallgatni arany- ezért kussolj, ha jót akarsz!

Nem, hanem gépész, de tudok több hangszeren játszani, egyébként zenész szerettem volna lenni.

Gyerekkoromban álomszép hangom volt - de Isten bizony - aztán kamaszkorban elszállt, ám valahogyan még elénekelgetek - nekem legalább is tetszik, ha nem fals véletlenül, de akkor duplázok a zuhany alatt.

Azért nemigen számít beszédnek, mert több benne a pam, pam, pam, meg lallala, vagy a dir durr dalala, mint a kivehető szöveg, már csak azért is, mert a fene sem emlékszik a sok bugyuta hablatyra, viszont képes vagyok improvizálni is, ami bizonyítja, hogy az impró a fejben dől el.

Pfff, nagyon rövid lehetett.

Munkahelyemen folyamatosan kommunikálnom kell kollégákkal, vevőkkel, beszállítókkal magyarul, angolul, németül.

Otthon a szüleimmel nagyon hosszú beszélgetéseket, vitákat (nem veszekedést, vitatkozást, hanem igazi érv-ellenérv vitákat) szoktunk összehozni.

Baráti körömben vagy a poénkodás megy folyamatosan, vagy valami érdekfeszítő témáról dumálunk órákat.

Tulajdonképpen nem sok esetben kussolok:

1. zenehallgatás közben

2. filmnézés közben

3. álmomban (állítólag olyankor tényleg befogom)

5. ha olvasok

6. miközben ide írok