Miért fáj az annyira, hogy senki sem szeret? F/25

Fura ez a szeretethiany dolog megfigyeltem magamon.

Pl amikor en szeretethianyos vagyok de olyan ember mutat felém kedvességet törödest szeretetet akit en nem szeretek attol nekem abszolute nincs szükségem Töle arra söt taszito is tud lenni.

Ebböl tovàbb következtetve szeretet csak onnan tudunk vàrni ahova adni is tudjuk azt.

Szoval elsökent belöled kell ahhoz szeretetnek àramolnia hogy kapni tudd azt.

Abban igaza van egyik válaszolónak, hogy introvertált vagy. (Jómagam is)

Viszont szerintem te elégedetlen is vagy önmagaddal szemben 🤔

Az emberi szeretetnek sok formája van, kérdés az, hogy te melyikre vágysz és miért gondolod, hogy az jó lesz-e neked.

Neked az első lépés:

Megismerni önmagadat igazán

Egy valaki mindig ott lesz veled: önmagad, ha önmagadnak számítasz teszel kisebb változásokat s kevésbé leszel negatív.

Majd a kisebb változások be-be hoznak az életedbe olyan embereket, akiknek számítasz, vagy fogsz.

Az is lehet annyira beburkoltad az agyad, hogy észre se veszed, hogy valaki/ktől kapsz törődést/szeretetet csak más formában, ahogy te szeretnéd kapni, ezért fel sem tűnik számodra.

Ahhoz hogy valaki szeretetet adjon feléd, pozitív jobb emberré kell válnod, önmagadat adva. (Ezért kell megismerned magadat)

A pozivívabb kisugárzás, mosoly is elég ahhoz, hogy könnyebben teremts kapcsolatot.

Legyen az pl baráti vagy párkapcsolat.

Az adok-kapok elv itt is színre lép.

Adnod kell pl egy kedvességet, mosolyt a másik felé, hogy azt te is megkapd.

Ehhez kell összeszedned magad.

Ha nekem ment, neked is fog.

Nálam megszokták, hogy introvertált vagyok, van hogy elvonulok s nem írok.

Ha viszont gond, sos van számíthatnak rám, egy telefon hívással.

Ha számomra jelentéktelen hülyeség miatt hívnak megmondom: "kajak ez miatt hívtál? Megyünk úgy is röpizni, elmondod ott"

Az emberek mindent neten akarnak kb megbeszélni, holott arra van a találkozás.

+ A kommunikáció személyesen válik teljessé.

(A verbális kommunikáció csak 7%-a a kommunikációnak)

Mára sok embert megtéveszt a mosolyom s az, hogy gondolataim kimondom. Extrovertáltnak könyvelnek el elsőre, pedig nem, sőt totál az ellentetje vagyok.

Akárkit akármennyire szeretek, számomra 3órányi velük egy helyen tartózkodva s dumálva...nos átmegy energia leszívásba.

Nem bírom.

Az viszont érdekes, hogy egy valaki kivétel: párom.

Vele 24/7ben jól érzem magam s nem fordul át az érzés.

Nekem ő az igazi szeretetem forrása s nem hagyom viszonzatlanul, mert szeretem nagyon őt.

Sok másban hasonlítunk, IQ, EQ, elvek, mentalitás, értékrend...stb de ez más téma.

Adj önmagad felé egy fajta egészséges szeretetet, majd adj másnak is egy mosolyt, ölelést stb s ha adsz valakinek s elfogad az viszonozni fogja.

Egyszer felfogja az agyad, hogyan működik, menni fog. Mindig picit könnyebben.

"Felfogja az agyad" - ez nem bántásból van írva, hanem tényleg magának az agynak kell feldolgoznia, elfogadnia s maga előnyére fordítania.

Vagyis maga a tudatod.

27/N