Volt olyan sztoritok, amikor nagyon ki akart belőletek törni valami miatt a röhögés, de vissza kellett fojtanotok és nehezen bírtátok?

Nem a rohoges, hanem az uvoltes.

Eppen fusiztam egy lemezvago gepen, amikor jott a fonok korulnezni. Ugy akartam csinalni, hogy semmit ne vegyen eszre es kozben rossz helyre nyultam rossz idoben. A gep odaszoritotta a kezem, de nem mertem uvolteni mert akkor lebuktam volna. Lattam, hogy lapul a kezem, kegyetlenul fajt de egy kukkot sem szoltam.

Nagyjabol ennyi, bar megelni picit rosszabb volt.

Az összes létező szituációban elröhögtem magam, mert eszembe jutott mindig valami vicces, itt elég egy olyan szó is ami magától beugrik és..

Tini koromtól kezdve egészen napjainkig, többek között volt benne beszélgetés valakivel komoly dologról, suliban órán tragikus téma, valamint temetés is, de az utóbbit szerencsére sikerült átvinni hogy sírásnak tűnjön. Ha nem is röhögöm el magam, mert kivételesen visszatudtam folytani, de az arcomon látszik a mosoly. :)

Ilyesmi mint utolsonàl nekem esküvön volt de vissza tudtam magam fogni.

Ahogy bevonult a menyasszony, apa megszolalt mellettem hogy jött a hoember.

Mivel terhes volt a menyasszony tenyleg ugy nézett ki, mert nagy mell, mègnagyobb has aztàn még az abroncs is :)

Suliban en olyanon kaptam egyszer röhögögörcsöt amikor a tanàr kiküldött cipöt valtani de nem volt vàltom. Erre mondta barinöm sebaj menjek ki a szekrenyhez ott az övé vegyem fel. Kb 39 es dorkoja volt az en labam 36 os es amolyan pipaszar. Ahogy felvettem megkötöttem pont ugy nezett ki mint a bohocoknak a cipöje es klattyogtam benne befelé. Ahogy baratnöm ranezett a pad alatt sirva röhögtünk alig birtuk vosszafogni, ezert is folyt màr a könnyünk is. :D A tanàr közben meg nagy komolyan mondta, nem erti mi a vicces abban hogy vàltani kellett a cipöt. Az osztaly meg csendben. Mi meg totàl készen.

Ja es egyszer szinpadon a suli elött.

Elöadok voltunk de végig kint kellett àllnunk es rank lett szolva hogy a himnusznàl énekeljünk.

Én meg valahogy nem talàltam el a hangot.(amugy énekkaros voltam es szolo)de valahogy akkor ott annàl a himnusznal tottàl falsh lett az egész. Mivel nem hittem el igy elkezdtem hangosabban hatha rajövök mi a baj. De a mellettem levö meg olyan ertetlen fejjel nézett ràm hirtelen, hogy mi a sz.rt csinàlok, en meg értetleenül vissza, hogy ahogy összeneztünk mint 2 birka, kitört a röhögés belölünk. Es ugye szinpadon legyünk komolyak. Az is siros lett :)

Mikor a főnök odajön hozzánk észt osztani, és előre tudjuk mekkora hülyeségeket fog mondani. És egyesek még teszik alá a lovat, olyan kérdéseket tesznek fel neki, amire előre tudjuk milyen kitérő válaszok jönnek meg hazudozás. Meg jön mindig az "örüljetek, hogy van munkátok, nekem százszor rosszabb a helyzetem mint nektek" duma.

És minden egyes meetingen jön ezekkel, előre tudjuk mikor mit fog mondani, és már alig birjuk nevetés vagy grimaszolás nélkül. Nekem speciel mindig az arcomra van irva minden. Nem sokat dumálok, de a reakcióim mindent elárulnak. Nem csoda hogy utál :D

Biztos volt ilyen is, hogy vissza kellett fojtani, de ezekre nem emlékszem. Azokra viszont igen, mikor kitört:

Pl buszon, egyedül utazva, egyedül sétálva az utcán, suliban dolgozat irás közben,

Vagy épp éjszaka, mikor már mindenki lefeküdt, lekapcsolta mindenki a házban a lámpát, hogy most akkor aludni fog, helyette vagy egy órán át a nyerítésemet kellett hallgatniuk. Kizavartak a lépcsőházba. Ott folytattam és láttam, hogy az előszobák sorra kivilágosodnak. De szerencsére nem jött ki senki megnézni, ki az a bolond...

Iskolában egy oszi órán jött valami spirituális tanító, hogy vezessen be a meditáció rejtelmeibe.

Körbe raktuk a székeket, leültünk, behunytuk a szemünket, mittudomén. A csaj pedig ott lehelte, hogy "teljesen elengedem magam... teljesen elengedem magam... talpaim a padlón nyugszanak... bla bla".

Én próbáltam tartani a röhögést, de egy idő után már nem tudtam tartani és elkezdtem nyeríteni, mint egy ló. Kirohantam az osztályteremből, de még a folyosón is végig röhögtem, mint egy őrült boszorka. Nem tudom, mit gondolhattak.