Szerintetek miért van az, hogy a fiatalok egyre később önállósodnak?

Mert egyre tovább kell tanulni, már-már ot tartunk, hogy egy valamirevaló iskola megszerzéséhez 20 évet kell tanulni.

A "gyerek" ott lesz már 22-24 éves, mire megszerez egy szakmát.

Biztos, jól fizető munkahely - na ilyen meg nem nagyon van hazánkban sajnos.

Egyedül nagyon nehéz, régebben azért könnyebb volt.

Nem feltétlen a felelősségtudatlanság (de szép szó) ,hanem a kilátástalanság a visszatartó erő..

Persze ott van a felelőtlenség is, rengeteg fiatal (de idősebb is) lett a facebook rabja, le sem tudják tenni a telefont, még munka közben is azon lógnak......

Üdv, egy 30 éves gyári munkás :)

Több oka van, az egyik, hogy tovább élnek már az emberek, tehát az egyes életszakaszok is ehhez adaptálva vannak hosszban, mert az arányok megmaradtak.

Most már hivatalosan 28 éves korig tart a serdülőkor.

Pedig 15 évvel ezelőtt is már 30-at hallottam.

Fiatal felnőttkor 30-50-ig, középkor 50-80 éves korig, időskor 80-110+-ig.

Nem gazdag családba született fiatalok vannak többségben:

Mire végez a java része a sulival 90%-uk nem dolgozott se gyakornokként se diákmeloban.

Nincs spórolt pénzük nincs tapasztalatuk egy jol kereső álláshoz és nem lehet mindenkinek ismerőse melóhelyeken.

Átlagos szülöknek nincsenek spórolt milliói nem sok nagyszülő hal ki sok milkával saját lakással a gyerek alá téve

Legötbben adósságot örökölnek a mamátol papátol

Java része angolul se tud merr az oktatás valag szr és még tanáer fizetni miből?

Kell kezdőtőke spórolt pénz munkahely és tapasztalat

Ez nem minden embernek van 25 előtt van h 30 körül sem...

Itthon nem minden megy úgy

Szerintem gazdasági szempontból azért, mert egyre kevésbé gondoskodó az állam, ezért majdnem lehetetlen saját lakáshoz jutni, és az albérletek is majdnem megfizethetetlenek. Zsákfaluban meg senki nem szeretne élni. Ez az egész jelenség nem létezett pl. 50 évvel ezelőtt.

Emberi szempontból pedig azért, mert a szülők többségének nincs tehetsége a gyerekneveléshez, ezért önállótlannak nevelik a saját gyereküket, utána meg 70 évesen panaszkodnak, hogy már szeretnének ismét kettesben élni, de igazából csak saját magukat hibáztathatják a kialakult helyzetért.

A másik, hogy ilyenre tenyésztették az embert. Éljen tovább, de legyen minél betegebb, önállótlanabb, kiszolgáltatottabb, függő.

Aztán mikor megöregedne, levágják.

Látszik már az Alaptörvényből ez a cél: nincs TB, nincs nyugdíj, már 80 fölött el se láthatnak senkit az "állami" intézmények, most meg rájuk eresztették a "koronavírust", az időseket viszi.

Én speciel nem tudtam teljesen felnőni, amíg nem éltem külön. Hogy ezt megtehettem, a szüleimnek köszönhetem, nekem nem lett volna pénzem rá 30 éves korom előtt. Gondolom, másnál is ez a baj.

Hasonló okokból hallani sem akarok gyerekről. Hova?! Minek?! Hogy most, hogy a nullán vagyok és végre nem kell nélkülöznöm, ismét visszavessen a nyomorba és a bezártságba? Örülök, hogy végre felvettek teljes állásba, nemhogy tönkretegyem a munkám egy kölökkel, aki úgyis az én nyakamon maradna...

24N

Teljesen egyetértek azzal, amit előttem írnak.

Azzal egészíteném még ki a dolgot, hogy mégis mitől lesz igazán felnőtt, érett egy ember? Ha a mai fiatalok későn érnek, akkor mi a helyzet azzal a rengeteg alkoholistával, aki a gyerekeinek adott családi pótlékot a kocsmában vedeli el? És azokkal az öregekkel, akik a politikai rendezvényeken másokra kiabálják, hogy dögöljenek meg?

Úgy összességében nagyon kevés volt mindig is a komoly, érett felnőtt, csak régen könnyebb volt különköltözni. És a különköltözés sem olyan drámai, mint ahogy sokan beállítják. Nálam pl. parázott a család egy része, hogy meghalok, ha elmegyek egyetemre. És az történt, hogy... Semmi. Az égvilágon semmi sem változott. A pénzügyeket tudtam neten intézni, kaját is csináltam, a koliban/albérletben is takarítottam.

És egyáltalán nem lettem az egésztől önellátóbb vagy komolyabb. Eleve az voltam, mert nem egy burokban éltem. És ez szerintem sok emberre igaz: Ha épp odakerülnek, ahol csinálni kell valamit, hát megoldják.