Mit tennétek a helyemben? Folytatnád vagy otthagynád az egyetemet?

Az az igazság, hogy 23 éves vagyok már. Korábban abbahagytam már egyszer az egyetemet személyes okok miatt. Azóta is bánom, hogy akkor ez történt. Idén felvételiztem újra, csak azért mert akartam adni egy lehetőséget az online oktatásnak. (Nem írok intézményt, sem szakot, de sejtettem hogy online lesz.) Szóval így egy hónap után, kezdek rájönni, hogy ez nekem nem megy annyira, mint régebb. Mégis csak 3 év esett ki, és most fogalmam sincs miről van szó. Nagyon sok a matek, nagyon sok minden, amit tudni kéne, én pedig hiába gyakorlok és alszom 3 órákat, ezt már úgy sem képes felfogni az agyam. Folyton fáradt vagyok, emésztem magam, úgy vagyok az egésszel, hogy szabadulni akarok ebből. Az online oktatás pedig rémes, gyakon állandóan görcsben van a gyomrom, már napokkal előtte izgulok, hogy mi lesz ha felszólít a tanár. Nagyon elvesztettem az érdekeltségem az egész iránt, nem illek a fiatalok közé, sem korban, sem tudásban. Csak azt várom hogy mikor lesz már vége. Kevés értelme van még hónapokat kínozni magam és a félév végén minimális kreditet (se) szedni össze. És ezt nem azért írom, mert egy lusta senkiházi lennék. Bárcsak dolgozhatnék, vagy tehetnék bármi mást, csak ne kelljen ezt tovább csinálnom. Persze ott a másik fele a dolognak, hogyha lelépek megint, akkor ugyanazt fogom érezni évek múlva, mint most, hogy lett volna egy második lehetőségem, és másodszorra is elbuktam... Az idő közben telik, én kihúztam magam megint ezalól is és ugyancsak ott állok diploma nélkül, ahogy addig. Nem tudom, de annyira kilátástalan és reménytelen az egész helyzet. És képtelen vagyok dönteni, képtelen vagyok eldobni magamtól a lehetőséget, viszont idegileg a tanulás és gyötrődés csak megőrjít, talán nem is az én szakmám amit tanulok, mert biztosan nem szeretem csinálni most amit csinálok (régebben szerettem, mikor legelőször próbálkoztam).