Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Egy egyetemi közösségben,...

Egy egyetemi közösségben, ahova állítólag értelmes, felnőtt emberek járnak, nem durva, hogy ugyanazt csinálják velem amit általános és középiskolában?

Figyelt kérdés

Mindegyik helyen a közösség szélére kerültem, nem tudtam beilleszkedni, kapcsolatokat kialakítani, de nem is ez a kérdés lényege, hanem hogy mindemellett teljesen meg is aláznak a közösségen belül. Undorító pletykákat találnak ki rólam és azon röhögnek, pl. elhíresztelnek mindenféle b*zinak. Meg furcsán néznek rám amikor meglátnak, olyan gyanakodóan, távolságtartóan, mint akit nem igazán vesznek emberszámba.

Ezt a viselkedést általános és középiskolásoktól még kevésbé furcsállom bár ott is ugyanezt csinálták, de hát azokra, főleg általános iskolásokra rá lehet fogni hogy még gyerekek, nem olyan érettek. De egy egyetemi közösségben, ahova elvileg érett, felnőtt emberek járnak, annak tartják magukat legalábbis, ott normális ez a viselkedés? Valahogy tőlük többet vártam volna szociálisan, emberileg minthogy még itt is szarrá aláznak. Harmadéves vagyok különben, de érdekes az idei elsősök is 1-2 hét alatt rájöttek, hogy kit kell utálni a közösségben (nem egy nagy közösség egyébként, nem nagy egyetem).


2020. dec. 28. 08:30
 1/7 anonim ***** válasza:
65%

Azért ha MINDENHOL téged zárnak ki, tartanak problémás valakinek, akkor a hiba BENNED, a TE személyiségedben lehet!


Attól, hogy valaki értelmes ember, még ugyanúgy észreveszi, ha másvalaki viselkedése nagyon nem normális!


Szerintem itt NEKED kellene szakemberhez fordulni és megtanulni a saját problémáidat kezelni, illetve elsajátítani a normßalis társadalomba való beilleszkedés, a normáknak megfelelö viselkedési módokat. Keress egy jó pszichológust és tedd magad rendbe emberileg meg szociálisan is.

2020. dec. 28. 08:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
96%

Milyen tanulmányokat folytatsz?

Ha kicsi az egyetem, annak a nevét ne írd le, csak a szakot.

Mert én általánosban hasonlóan voltam, aztán egy jó nevű gimnáziumban ez már enyhült, egyetemen (tudományegyetem kutató szakja) még jobban. Nem tűnt el teljesen, de érezhető volt, hogy minél válogatottabb társaságban vagyok, annál kevesebben bunkóztak velem.

Egyébként sok mai egyetemen nagyon felhígult a társaság, tehát sajnos nem igaz, hogy értelmes emberek járnak oda.

2020. dec. 28. 08:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
69%
1-es, azta, empátiából nulla. Elég kevés dolgot írt le magáról a kérdező, de te már megírtad róla az ítéletet. De magadról is.
2020. dec. 28. 09:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
87%

Ha létezik ilyen megfigyelhető mintázat, akkor igaz, hogy neked is van benne szereped, hogy folyton így alakul, épp emiatt tudsz is ellene tenni. Ez nem az áldozathibáztatás része, hanem tapasztalat.


Amúgy meg ne támassz túl nagy reményeket a felsőoktatásban tanulókhoz, nálunk is olyan hólyagok jártak a szakra, hogy néha fogtam a fejem a tinihisztin. Szerencsére nem voltam szereplője aktívan, de te jó ég, mekkora undorító, magukat komolyan vevő ripacsokkal volt dolgom. Tűkön ülve vártam, hogy az életbe kikerülve letörjön a szarvuk. Úgy is lett..

2020. dec. 28. 10:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
25%
A természetes szelekció működik az embernél is. Ha mindenhonnan kilöknek, valami bibi van biztosan veled!
2020. dec. 28. 10:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
90%
Én nagyon szerettem általánosba és gimibe is járni, tök jó volt az osztályközösség, voltak barátaim, suli után is sokat találkoztunk, együtt tanultunk és segítettünk egymásnak stb., jó volt. Általánosban még nyilván volt gúnyolódás, klikkek, kibeszélés stb., de gimiben már egyáltalán nem. Valamint jártam sportolni, szakkörökre és mindenhol kijöttem a többiekkel, sehol sem tapasztaltam negatív reakciókat. Ehhez képest az egyetemen nálunk is abszolút olyan a helyzet mintha gyerekek között ülne az ember... Kisebb létszámú szakon tanulok, de egyáltalán nem alakult ki semmilyen közösség és úgy csinál mindenki mintha nem is ismernénk egymást. Talán egy vagy két ember visszaköszön, ha ráköszönsz és ennyi. Magától, csak úgy szinte senki sem. Már az első nap megvoltak a klikkek (pl. aki egy középiskolából jött, vagy rokonok stb.) és ezek semmit nem változtak azóta. Mással nem is áll szóba senki, nem is ül le más mellé és még csoportmunkánál is megy a hiszti, hogy pl. ő nem akar mással vagy konkrétan XY-nal dolgozni. Olyanokról meg aztán szó sincsen, hogy pl. segítsünk egymásnak, tanuljunk együtt, osszuk meg a jegyzetet stb., ez végképp nem létezik. Barátkozni sem lehet, senki nem akar senkivel sem beszélgetni vagy találkozni. Ha odamész valakihez beszélgetni, akkor kb. hülyének néz.... Nekem ez nagyon furcsa volt, óriási csalódás mert nem erre számítottam és nem is értettem. A legtöbb barátomnak tök pozitív tapasztalata van, szeretnek egyetemre járni, csomó barátjuk lett stb., de én ebből a szempontból nagyon nem szeretek egyetemre járni és csak azt várom, hogy kikerüljek innen.
2020. dec. 28. 17:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
19%
Pletykálni mindehol szoktak. Iskolában, egyetemen, munkahelyen. Próbáld meg kideríteni, hogy miért mindig te vagy kipécézve. Meg ne használd a b.uzi szót degradálóan.
2020. dec. 29. 00:05
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!