Csak szerintem nem számít nagy dolognak a családalapítás?

Mindenkinek másnak a prioritásai. Más a siker. Lehet, hogy valakinek az a siker, hogy vesz egy méregdrága autót, vagy vesz egy luxusvillát.

De aki nem akar ilyen flancolást, az ezt eleve nem éli meg sikertelenségnek, hogy nem dúsgazdag.

A családos ember megélheti eredménynek, hogy vannak gyerekei, szerető párja, de aki nem akar családot, az eleve nem is számolt ilyennel, ergo neki ez nem kudarc.

Vagy aki például nem akar autót venni, vezetni, hanem tömegközlekedik, vajon ő kudarcként éli meg a jogosítvány-nélküliséget ? Aligha..

Siker az, amit az adott személy annak lát, tart. Persze vannak kiemelkedő emberek, akik valami nagyot alkottak, az megsüvegelendő, de itt most egyéni sikerekről beszéltem.

Szerintem sem. Normális emberré nevelni az igazi eredmény, miközben a szülők is helytállnak - nem csak szülőként, hanem házaspárként, munkavállalóként.

Sok véranya Nobel-díjat vár arra, hogy felkuratta magát és a mai orvoslásnak meg a tankötelezettségnek hála, nagy eséllyel felnő a gyereke és megtanul olvasni meg számolni. Ez önmagában nem eredmény szerintem sem. Ezenfelül mindenki magának csinálja, nem nekem és nem másnak, aki potenciálisan fizethetne érte.