A mai világban lehet úgy élni, hogy ne a pénz határozzon meg?

Mai világban nagyon nehéz függetleníteni magunkat az anyagi dolgoktól, de egy egészséges határvonalat muszály meghúzni ha nem akarsz kiégni. Ugyan manapság az anyagiak nagyon meghatározóvá váltak, azok magukban nem képviselnek értéket, lásd valaki azért 12 órázik hetekik hogy új csili-vili autót vegyen, vagy egy egy nagyobb házat, jakuzzit, 100-200 bringát, de minek. Lehet hogy ez a ideig óráig boldogá tesz, de mit adsz föl érte, családot, barátnőd/barátod, barátokat, magat?

Nem rég egy sorozatban halottam hogy ...-ok azért élnek hogy dolgozzanak, míg ...-ok azért hogy éljenek, szerintem nagyon tanulságos. Próbálj hobbit találni, akkár edzeni, rajzolni, írni, meditálni, bármi nem lényeg nem kell benne jónak lenned csak élvezd, ne azért dolgoz hogy tárgyakat veggyél, ha nem élményeket, ne másokra figyelj hanem magadra, ne azt nézd mid nincs hanem mid van, attól nem lessz több ha elkezdesz írígykedni, de álmodzni se felejts, próbálj úgy éllni mintha minden napod az utolsó lenne, más különben egyszer tényleg az lessz, és azon fogsz agyalni hogy mikről maradtál le.

Ja és egy jó tanács szokj le a közösségi média használatáról hidd el máris minden szebb lesz, én is meg tettem és fele annyi negatív gondolatom volt már napok után.

Inkább pénzt szerezni tanítsd meg őket, és aztán azt megtartani, jól gazdálkodni vele.

Az egyik legnagyobb probléma, amit az embereknél látok - az ügyfeleimnél is -, hogy furcsa a viszonyuk a pénzhez. Utálják általában. Lenézik. Rossznak tartják. Valami koszos dolognak, amire nem szabad vágyni, mert megrontja őket.

Pedig a sok pénz ma már a minőségi élet alapfeltétele. Ha elutasítod a sok pénzt, a minőségi életet utasítod el. Persze ettől még lehetsz nagyszerű, tiszta lelkű ember, sokak számára példakép, de folyamatosan anyagi zavarban fogsz szenvedni. Megéri? Szerintem nem.

Sokkal jobb akkor már egyenes gerincű, tiszta lelkű gazdag embernek lenni. Ma már úgy is lehet valaki milliomos, hogy nem tapad vér vagy mások izzadsága a kezéhez. (Régen is lehetett, de az internet térhódításával mindez tömegek számára vált elérhetővé.)

Akinek elég vagyona van ahhoz, hogy anyagilag függetlenné váljon, annak valódi szabadság hullik az ölébe. Nem kell többé kompromisszumot kötnie, megalázkodnia, stiklis dolgokat elvállalnia pénzért.

Elvileg történt a kilencvenes években egy rendszerváltás. Ami nem ment végbe az emberek fejében. A 90es évek előtt ipari termelés kora volt, annak megfelelő gondolkodással. Az emberek vagy az iparban, vagy a mezogazdasagban dolgoztak, esetlek valamilyen hivatalnoki szerepet toltottek be. A fizetesek kozott joval kisebb volt a kulonbseg. Sokan mar 18evesen munkaba alltak, nem volt cél, hogy papirokat szerezzenek, elég volt egy szakma. A legtöbben felvettek a hitelt a hazra, amit egesz eletukben fizettek, de evtizedeken at biztos megelhetest jelentett az ipar, termofoldek, így könnyebben vállalták az adósságot.

A világ megváltozott, megjelent az internet, a multicégek, az állami fizetesek alacsonyak lettek. Megjelent a kapitalizmus, es mindenki magának és a nagyvállalatnak dolgozik. A kulonbozo papirok megszerzese magasabb fizetessel kecsegtet, sokan ezt akarjak megszerezni, emiatt a gyermekvallalas is kitolodott.

Az ami a ipari korban működött, ma már nem működik. Erre sajnos későn jönnek rá az emberek. A szülők és a rossz oktatás ugyanazt tanítja: idejétmúlt gondolkodást.

Ami a mai vilagban fontos, az a penzugyi gondolkodas, penzugyi ismeretek. Egyetem helyett ilyen suliba iratkoznek be, ha 18 eves lennek.