Miért baj ha egy pasinak nincsenek céljai? Miért nem elég a nőknek egy normális, kedves srác?

Ez jó kérdés. Erről a poszt-modern fogyasztói társadalom tehet szerintem. Régebben elég volt nekik egy melós, normális, kedves férfi, ma meg elvárják hogy hódítsd meg a világot, halmozva az anyagi javakat, mindenféle felszínes hülyeségre költve.

Nagyon jó a név!! 😃😃😃

Ez fordítva is igaz. :/

A ferfiaknak nem elegek a normalis nok....

Neked elég lenne egy dagadék, aki nem akar lefogyni? Vagy egy sminkes, szolizott csaj, aki nem akar az egészséggel törődni? Na látod. De am meg kamuzzál, úgysem fognak szeretni sose, csak felszínesen.

Nem kell hatalmas cél. De ha nincs célod, akkor az azt sugallja, hogy nem örülsz semminek/unalmas az életed, nincs hobbid, így te magad is unalmas vagy ráadásul negatív, aki nagy valószínűséggel leszívná az energiámat. Nem kell, hogy olyan célod legyen, hogy "milliomos leszek" vagy "elutazom Afrikába egy évre" de olyan legyen hogy "két héten belül szeretnék lefutni 10km-t" vagy "szeretnék 3 gyereket" vagy "szeretnék megtanulni minimális szinten oroszul" stb.

Én abban egyetértek, hogy sokan számomra érthetetlen szempontokat vesznek figyelembe a párkereséskor vagy irreálisan magas mércét állítanak. Viszont ez egyedi, mindenkinek saját magának kell tudnia, hogy mire vágyik, mire van szüksége, milyen emberrel képes együtt élni stb. Ami engem illet, nekem nem igazán fontos egy kapcsolatban (legyen az barátság vagy párkapcsolat), hogy a másik mennyire ambíciózus, törekvő, céltudatos. Talán az az oka ennek, hogy magam sem vagyok ilyen és szimplán élem az életem, teszem a dolgom és tervezgetek, de végső soron majd lesz, ami lesz. Ha valakinek pl. nincsenek céljai (hogy mit tudjam én mi szeretne lenni, mit akar tanulni, hova akar utazni stb.) az szerintem nem azt jelenti, hogy egy unalmas, élettelen, motiválatlan senki lenne. Én is sportolok, nyelvet tanulok, kirándulok, dolgozom és szeretnék még másik diplomát szerezni, de ezek nem úgy nem szerepelnek az életemben mint valami életcél, amit most nekem mindenáron meg kell valósítanom, mert ez az életem értelme, ettől vagyok valaki stb., hanem szimplán ezt most így élvezem, szeretem, érdekel és szívesen foglalkozom vele. Ha nem így lenne vagy nem így lesz, akkor majd úgyis változnak ezek. Szóval nekem az a szintű céltudatosság egyáltalán nem is szimpatikus és én nem is tudnék úgy élni.